Az Aszódi Javítóintézet különleges hely: az ideiglenesen itt élőknek az ittlét egyszerre büntetés és nélkülözhetetlen segítség. Aki már járt ott, biztosan nem fogja elfelejteni – nyilatkozta Urbán Ádám fotós, aki egy véletlennek köszönheti, hogy előkerültek édesapja több mint négy évtizeddel korábban készült felvételei.
| ||
.jpg "false")
Urbán Tamás 1975-ben diplomamunkájának az Aszódi Fiúnevelő Intézetben készült képeit adta be, amelyből kiállítást is rendezett Aszódon. Akkor a kulturális hatalom betiltotta és nem engedélyezte, hogy a kiállítást a fővárosban is bemutassák.
Azóta több mint négy évtized telt el és egy véletlen folytán derült ki, hogy az intézet nevelői megőrizték a betiltott kiállítás képeit, amelyek a pincéből elő is kerültek. Ekkor határozta el Urbán Ádám, hogy folytatja az édesapja által elkezdett sorozatot, és megmutatja, hogy évtizedekkel később ugyanott mit lát a fotóriporter apa fotóssá lett fia. Apjához hasonlóan ő is rengeteg időt töltött együtt a bent lakó fiatalokkal, akik többnyire lopásért, rablásért vagy más bűncselekményért kerültek be. Sikerült jobban megismernie, hogyan működik a kívülállókat zsigerből elutasító, zárt közösségük.
Az Aszódon meglelt negyvenéves kópiák mellé Urbán Ádám a huszonegyedik század technikájával fotózott újakat. Nem apját utánozta, nem a meglévő képeket rimékelte, hanem beleállt a helyzetbe, és lefényképezte, milyennek látja egy mai fotográfus az évszázados intézmény mai lakóit. És a külön-külön is figyelemre méltó képek mellett éppen ez adja a két anyag érdekes átjárásait, azt a párbeszédet, amely áthidal negyven évet. Azonos téma két generáció eltérő formanyelvén megmutatva, a változó emberek és mégis azonos helyzetek, szituációk… a két Urbán más, és mégis sok szempontból hasonló előadásában – összegezte a kiállítást Kincses Károly, az esemény kurátora.
| ||
.jpg "false")
Az Akkor és most címmel nyíló kiállítás megnyitója az Aszódi Javítóintézetben (Aszód, Baross tér 2.) lesz november 23-án, 13.45-kor.
