A Néprajzi Múzeum igazgatója helyre tette Kósa Lajost

  • 2017. november 15.

Lokál

Úgy zár be a Néprajzi Múzeum, hogy leendő új helyén, a Felvonulási téren még egy kapavágás sem történt.

A 250 milliárdosra hízott Liget projekt több eleme is meghiúsult már, de Kemecsi Lajos igazgató állítja: 2021 közepére teljes pompájában üzemel majd a múzeum a Városligetben. A Néprajzi Múzeum költözésével, gyűjteményének sorsával és a Liget projekt állásával hosszan foglalkozunk csütörtökön megjelenő aktuális lapszámunkban.

Ízelítőül idézzük a Néprajzi igazgatóját, aki tisztázta, hogy Kósa Lajos összevissza beszél, amikor a múzeum vidékre költözését vetette fel:

„Amikor Kemecsi Lajost arról kérdezem, mit mondana a Néprajzi Múzeum jövőjéért aggódó, a Városliget Zrt.-vel szemben bizalmatlan néprajzkedvelő múzeumbarátnak, igyekezett megnyugtatni, ő biztosítottnak látja, hogy ez a ház felépül: »A francia iroda épületére fordított munka sem volt elvesztegetett idő. Amikor elvetették, úgy tűnt, a Néprajzi Múzeum lemarad a Liget projekten belül. Ehhez képest most ez áll a legközelebb ahhoz, hogy felépüljön.«

Az igazgató szerint Kósa Lajos miatt sem kell aggódni: a miniszter kijelentése, miszerint egyes állami intézmények, minisztériumok mellett a Néprajzi Múzeumot is el lehetne költöztetni Budapestről, »információhiány, félreértés« következménye: »Soha nem hallottam ilyen szándékról, semmilyen érv nem szól mellette.«”

Amúgy Kósa Magyar Néprajzi Múzeumnak nevezte az intézményt, Kemecsi Lajos viszont rávilágított: „ilyen nevű intézmény nincs az országban”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.