Maradhatnak az eredeti üzemeltetők az újlipótvárosi Figaró Kertben

Lokál

A korábbi vitatott pályázat ellenére sikerült megállapodniuk a kerülettel. 

Sikerült megállapodniuk a XIII. kerületi önkormányzattal, ezért egyelőre továbbra is az eddigi üzemeltetők vihetik tovább az újlipótvárosi Borbély parkban kialakított kávézót. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Visegrádi utca-Katona József utca-Borbély utca által határolt úgynevezett Borbély park hasznosítására november végén pályázatot írt ki a XIII. kerületi önkormányzat, miután az eddig ott 17 éve a Figaró Kertet működtető családi vállalkozás mellett egy másik vállalkozó is jelentkezett, hogy kávézót szeretne ott kialakítani.

Az önkormányzat a pályázaton az új jelentkezőt hozta ki győztesként,  a pályázat elbírálásában 80 százalékkal esett az latba, hogy ki mennyit kíván fizetni a területért. Fidy Béla, a győztesnek hirdetett EDE55 Kft. tulajdonosa akkor lapunknak azt mondta, az önkormányzat viszont lehetetlen feltételeket szabott nekik, ugyanis támogató nyilatkozatot kellett volna beszerezniük a környező társasházaktól, ezek azonban az eddigi üzemeltetővel több évre szóló kizárólagos szerződést kötöttek a hozzájárulás megadására.  

Neuman Edit, a Figarót eddig üzemeltető Trender New Media Kft. tulajdonosa most a Narancs.hu-nak azt mondta, a győztesnek kihozott pályázó valóban a környező házak beleegyezését nem tudta megszerezni, ők pedig végül drágábban, és az eddiginél nehezebb feltételek mellett, de megkapták az önkormányzattól a park hasznosításának jogát.

Neuman Edit szerint nagy nyomás nehezedett az önkormányzatra, sokan írtak nekik a kávézó eddigi üzemeltetőit támogató levelet, ezért szerinte a kerületnek végül nem volt más választása, mint velük megegyezni. 

Azt is mondta, az önkormányzat először egy még több feltételt szabó szerződést akart velük aláíratni, de január elején sikerült megállapodniuk, és végül a kerület is kimondottan együttműködővé vált. 

A végső megállapodás szerint megemelik az eddigi közterület-használati díjat a korábbi 3600 forint/négyzetméterről 5600 forintra, illetve a kávézó üzemeltetőinek feladata lesz például a környező járdák síkosságmentesítése, valamint a kertben növények ültetése és gondozása is. 

Neuman Edit elmondása szerint viszont a kerület végül több engedményt is tett, így például a téli hónapokra - amikor amúgy sincs nyitva a kávézó terasza - nem kell majd használati díjat fizetniük. 

Hozzátette, a pandémiás helyzetre ugyan nincs megoldási terve az önkormányzatnak, illetve azt nem is részletezték, hogy mit és hogyan kell fizetni, ha bezáratja a kávézót az állam, de ők jelenleg úgy terveznek, hogy idén is kinyitnak április 1-jén, ahogy minden évben szoktak. 

UPDATE: 

Cikkünk megjelenése után a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. azt közölte lapunkkal, hogy nem fedi a valóságot az az állítás, hogy az önkormányzatra vagy a pályázat kiírójára nyomás nehezedett, ezzel szemben a jogszerűség, a gazdaságos és az átlátható működtetés tevékenységünk alapelvei, ennek alapján a  pályázati feltételeket határidőre teljesítő pályázóval kötöttek szerződést, a közterület-használati díjat pedig a helyi rendelet határozza meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.