Kiss Ambrus: A kormányzat érdemben fizetésképtelenné akarja tenni a fővárost

Belpol

Kompenzáció nélkül csődbe mehet Budapest - mondta a Narancs.hu-nak az általános főpolgármester-helyettes. 

Miközben súlyos anyagi gondokkal indul neki a főváros az új esztendőnek, Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a Narancs.hu-nak azt mondta, úgy látja, nem ennyire vészes a helyzet, hiszen a főváros óriási vagyonon ül, ennek köszönhetően pedig tudnia kell menedzselnie ezt a válságos időszakot. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettest a város anyagi kilátásairól kérdeztük.

Magyar Narancs: Egyelőre csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora hiányt fog okozni az iparűzési adó (IPA) felének elengedése. Ezzel kapcsolatban olvastam már 24 milliárdot, de az önök kalkulációja szerint ez a szám valahol 15-20 milliárd körül alakulhat. Nagy Elek lapunknak adott interjújában azt mondta, elhanyagolható kiesésről beszélhetünk, ha mindezt a főváros költségvetéséhez és vagyonához viszonyítjuk.

Kiss Ambrus: A tények egyértelműek: ha ez a forgatókönyv végigmegy kompenzáció nélkül, akkor novemberre fizetésképtelenné válik a főváros. Ehhez képest aki azt gondolja, hogy lehet pénzt nyomtatni vagy embereket elbocsátani, és ezzel pénzt megtakarítani, az téved. Amit Nagy Elek az említett interjúban állít, az sok tekintetben egyezik a kormányzati narratívával.

MN: A fővárosi önkormányzat költségvetése kötött, tehát nem tudnak akármire költeni. Van azonban 15 milliárd úgynevezett vésztartalék. Ehhez mikor fognak hozzányúlni?

KA: Nagyon sok mindent nem látunk még pontosan. Egyelőre nem tudjuk, hogy a covid, a home office és a gazdasági válság miatt 2021-ben hogyan fog alakulni a közösségi közlekedés igénybevétele. Nem tudjuk, mekkora forrásokat kell majd mozgósítanunk a kieső bevételek pótlására. Ahogyan azt sem látjuk még, hogy a koronavírus elleni védekezés vagy az oltásban való részvétel mekkora költségekkel fog járni. De azt tudjuk, hogy ha csak az megtörténik a közösségi közlekedés jegyárbevételeivel, amit 2020-ban láthattunk – azaz 23 milliárdos kiesést produkál - akkor a 15 milliárdos vésztartalék önmagában ennek a veszteségnek a pótlására sem lenne elegendő. Azt pedig, hogy már év elején elköltsük a tartalékainkat, hatalmas felelőtlenségnek gondolnám.

MN: Ha nem jön a kormánytól valamilyen kompenzáció, 2021 végére fizetésképtelen lehet a főváros. Korábban közműcégeket vontak össze, igazgatói székeket szüntettek meg annak érdekében, hogy spórolni tudjanak. Mit tud még önerőből lépni a főváros?

KA: Elmentünk a falig. Már így is kellett ingatlanokat értékesítenünk ahhoz, hogy a szükséges bevételeink egy részét biztosítani tudjuk, azonban nem akarjuk a fővárosi vagyont felélni és nem akarjuk a cégeinket eladni. Ahogyan azokat a vagyonelemeinket is megtartjuk, amelyek a válság után képesek lesznek termelni, tehát nem fogunk megválni a gyógyfürdőinktől sem. Aki ilyesmit javasol, az mondja meg őszintén, hogy mire fáj a foga.

MN: Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes korábban azt nyilatkozta, hogy a főváros megpróbál majd együttműködni a vállalkozásokkal és segítséget kér tőlük abban, hogy ne igényeljék az IPA adókedvezményét. Lesz erre egy külön kampány? Vannak biztató jelek arra nézve, hogy sikerül úgymond támogató vállalkozásokat találni?

KA: Még nincsen arról döntés, hogy milyen módon fogjuk megszólítani a vállalkozásokat, de azt nem árt, ha mindenki tudja, hogy bármilyen gazdaság csak akkor működőképes, ha a közszolgáltatások is működnek. Aki azt gondolja, hogy egy vállalkozás képes megmaradni egy olyan városban, ahol nincsenek közszolgáltatások, az téved. Ha a főváros bedől, az hatással lesz az ország gazdaságára is. Azonban a kormányzati magatartás azt mutatja, hogy érdemben fizetésképtelenné akarja tenni a fővárost. Aki a kormányzati narratívát szajkózza, az vagy nem ismeri a számokat, vagy tudatosan a budapestiek kárát akarja okozni.

MN: Nagy Elek lapunknak azt mondta, a BKIK és a főváros között újra fognak indulni a válságkezelésre vonatkozó egyeztetések annak érdekében, hogy segítsék a bajban lévő vállalkozásokat. A korábbi próbálkozás viharos véget ért. Valóban újra asztalhoz ülnek?

KA: Egyelőre nem született döntés a tárgyalások újranyitását illetően, most az egyetlen célunk, hogy megtartsuk a város fizetőképességét. Ezzel kapcsolatban szívesen fogadunk olyan hasznos és jó ötleteket, amelyek nem azzal kezdődik, hogy adjunk el valamit, vagy rúgjunk ki munkavállalókat.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.