Nem egyezett bele a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Városliget autómentesítéséhez – írja a Népszava.
A Ligetet átépítő állami projektcég, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. még 2022-ben rendelte meg az autómentesítésre vonatkozó terveket, ezek mostanra készültek el, a cél a Kós Károly sétány autók előli lezárása, valamint az Állatkerti körút forgalomcsillapítása volt.
A Fővárosi Önkormányzat és a forgalomtechnikát kezelő cégei (a stratégiai tervezéésel foglalkozó BKK Zrt. és az operatív feladatokat ellátó Budapest Közút Zrt.) hozzájárulása nélkül azonban nem alakítható ki forgalmi rend a budapesti közutak egyikén sem, függetlenül attól, hogy az adott út tulajdonosa kerület vagy a fővárosi önkormányzat, esetleg a magyar állam.
A BKK pedig a Városliget autómentesítésére vonatkozó tervekről a lappal azt közölte, hogy „a tervek összességében nem voltak kellően kidolgozottak ahhoz, hogy azok alapján a kivitelezés teljeskörűen elvégezhető legyen”. A BKK szerint hiányos és pontatlan volt a méretezés, illetve olyan műszaki megoldások szerepeltek bennük, amelyek megvalósítása kedvezőtlenül hatott volna a gyalogos és a kerékpáros közlekedésre.
Ezenfelül a BKK nehezményezte, hogy a tervek készítésekor nem vették figyelembe a főváros közösségi közlekedési fejlesztési terveit sem. A XIV. kerületi Kacsóh Pongrác út–Állatkerti körút–Hermina út csomópontban, az úgynevezett állatkerti deltában megvalósuló trolifejlesztéshez kialakítandó megállóhelyek nem szerepelnek a tervekben, nem hagytak helyet peronra, utasvárókra.
A BKK Zrt. csak „akkor adhatja meg a stratégiai forgalomtechnikai kezelői jóváhagyást, ha az észrevételeit kezelik a tervekben”. Mint írták, a trolibuszfejlesztésre már 2019 és 2020 között elkészültek a tervek, ezt a Városliget Zrt-vel is egyeztették, a szükséges engedélyeket beszerezték, a BKK ezek alapján írta alá a csomópontban tervezett felsővezeték-építési és -felújítási munkákra vonatkozó kivitelezői szerződést. A Ligetet átépítő állami projektcég azonban ennek ellenére úgy kezdett neki az Állatkerti körút forgalomcsillapítás tervezésének, hogy ezt nem vette figyelembe. A BKK a közlekedési tervek módosítását kérte.
Ehhez képest a Közbeszerzési Értesítőben idén év elején megjelent hirdetmény szerint a megrendelő Városliget Zrt-nek „megszűnt az igénye” a tervezői feladatok egyes munkafázisainak elvégeztetésére, mivel a „BKK által előírt feltétel nem teljesíthető”. A Főmterv Zrt-vel, mint egyedüli ajánlattevővel 2022-ben megkötött tervezési szerződés véghatárideje 2024. június volt, a szerződés összege nettó 200 millióról 199,4 millióra csökkent. Folytatásról szó sincs – a lap szerint ez feltehetőleg azt jelenti, hogy Városliget Zrt. nem kíván foglalkozni a BKK észrevételeivel. A Városliget Zrt. nem reagált a lap megkeresésére.
A Kós Károly sétány lezárása a Vitézy Dávid vezette, azóta beszántott Budapesti Fejlesztési Központ egyik fontos célja volt. A tervet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa is támogatta, javaslatára az Orbán-kormány 2020 nyarán ma is érvényben lévő határozatot hozott a Kós Károly sétány autók előli lezárásáról, amelyben rögzítették, hogy a Városligetet teljes egészében a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak adják át. A tervezésre és az előkészítésre 3,8 milliárd forintot szántak.
A Liget autómentesítésével a Hősök tere körüli autóforgalom is megszűnne, a forgalmat a Vágány utcára és a Hungária körútra terelnék, de vélhetőleg jutna a környező utcákra is. Egy tanulmány szerint a Városliget autómentesítése csak több közlekedési beavatkozás és fejlesztés egyidejű megvalósításának tehermentesítő hatása esetén valósítható meg oly módon, hogy Budapest közúti közlekedésének helyzete ne romoljon a térségben. A szükséges fejlesztések között a Szegedi úti új híd, a P+R parkolóház megépítése, illetve a Városligetet határoló főútvonalak és csomópontjaik átalakítása mellett a behajtási díj bevezetése is szerepelt a listán. Ezekről egyelőre nincs szó.
