Nemhogy nőttek volna a dugók Budapesten, még csökkentek is

  • narancs.hu
  • 2024. január 11.

Lokál

Egy holland cég dugóindexe szerint fél perccel gyorsabban lehet megtenni 10 kilométert Budapesten, mint tavaly. 

Bár a kormánymédia kedvelt toposza a káoszba fulladt budapesti közlekedés és az állandó dugók Budapesten, egy független navigációs cég éves adatai szerint nemhogy nőttek volna a dugók Budapesten, de még csökkentek is – hívja fel a figyelmet Facebook-posztjában Karácsony Gergely főpolgármester. 

"Az európai nagyvárosok közül – Béccsel holtversenyben – Budapesten csökkentek leginkább a torlódások az előző évhez képest. Budapesten ez most már egy évről évre zajló tendencia, miközben a vizsgált városok többségében nőtt a dugók mértéke. Mindezt nem mi, hanem egy független navigációs cég állítja valós adatok alapján" – írta Karácsony, hozzátéve, hogy bár egy nagyvárosban sosem szűnnek meg teljesen a torlódások, de szerinte a dugók csökkentésének a módja a megfelelő alternatíva felkínálása. 

A Karácsony által hivatkozott statisztikát a TomTom nevű holland navigációs cég készítette, amelynek TomTom Traffic Index nevű listájában a begyűjtött adatok alapján többek között azt vizsgálták, mennyi idő alatt lehet megtenni az egyes városokban 10 kilométert. Az oldal szerint európai- és világszinten is Londonban (37 perc 20 másodperc) és Dublinban (29 perc 30 másodperc) a legrosszabb a helyzet (gyakorlatilag minden szempontból), ráadásul az elmúlt egy évben ez csak romlott, míg a leggyorsabban az amerikai Oklahoma Cityben lehet leautózni a 10 kilométert (8 perc 40 másodperc), Európában pedig a dél-olasz Taranto nevű kisvárosban (10 perc 20 másodperc). A legalább 800 ezer fős lakosú nagyvárosok között Katowice áll az élen (13 perc 40 másodperc). 

Budapest ebből a szempontból a középmezőnybe tartozik, ugyanis 10 kilométerhez átlagosan 21 perc 10 másodperc kell (Szófiában, Lyonban és a török Gaziantepben 20 perc 50 másodperc, Bécsben és Helsinkiben 21 perc 30 másodperc, Berlinben 22 perc), ugyanakkor az előző évhez képest fél perccel sikerült csökkenteni is az utazási időt

Világszinten Indianapolisban csökkent a leginkább az utazási idő több mint 2 perccel, Európában pedig németországi Münsterben több mint 1 perccel, Frankfurtban pedig 50 másodperccel, de a 800 ezer lakosnál nagyobb városok között Budapest és Bécs valóban holtversenyben tudta a leginkább csökkenteni fél-fél perccel. 

A cég adatai szerint egyébként csúcsidőben Budapesten 23 km/órával lehet közlekedni, egy év alatt pedig 85 órát vesztenek el az emberek a csúcsidőben a dugóban. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.