Elkészült a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, amit április 12-ig lehet véleményezni, jelentette be Révész Máriusz, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Amint arról a telex.hu beszámol, aktív turisztikai fejlesztésekre a közeljövőben 63 milliárd forintos, 2030-ig 270 milliárd forintos uniós forrást szeretnének felhasználni, tehát pénz, az van (lesz), tette hozzá Révész. Igény is van, mint mondta, legalábbis egyre többen keresik az aktív turisztikai élményeket, kalandokat itthon is, de nemzetközileg is ez a tapasztalat.
A felnőtt magyar lakosság több mint fele potenciálisan aktív turista – állapítja meg a stratégia annak a felmérésnek az alapján, ami szerint a megkérdezettek 54 százaléka már kirándult (gyalogtúra, természetjárás), 58 százaléka pedig tervezi; 34 százalékuk már részt vett kerékpáros túrán, és 36 százalék pedig tervezi ezt.
Ahhoz, hogy a forrásokat jól tudják elkölteni, szakítani kell az elmúlt évek pontszerű fejlesztési gyakorlatával, mondta Baráth Gergely, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ vezetője. Az elkészült stratégia szerint fejlesztési térségeket alakítanak ki (18 olyat, ahol hosszabb, többnapos szabadságot, nyolc olyat, ahol inkább a rövidebb, egy-két napos hétvégét tudnak eltölteni), csomópontokat jelölnek ki, ahol egyszerre többféle tevékenységet is lehet végezni (például túra, kerékpár, evezés), mert a tapasztalat szerint az ilyen helyek vonzóbbak. Előre felmérik az igényeket, és az infrastruktúrát lakossági együttműködéssel alakítják ki.
Itt felvetődött, hogy a Covid óta a települések is máshogy állnak hozzá ahhoz, hogy túraközponttá váljon-e a község: a Pilisben van olyan falu, ahol a polgármester szabályszerűen könyörgött, hogy menjen át rajtuk a Kéktúra,
a járvány után pedig saját kezével szerelte le és vitte ki a falu szélére a Kéktúra-pecsétdobozt, annyira elegük lett a sok túrázóból.
A stratégia szerint sok helyen érdemesebb a természeti belépési pontokat, gépkocsiparkolókat, túra-kiindulópontokat a település határán elhelyezni (vécével felszerelve), így elkerülhető a lakossági konfliktus.
Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség vezetője is megerősítette, hogy a statisztikai adatok a túrázók számának megugrását mutatják. Csak a Kéktúrát elkezdők 30 000 füzetet vásároltak az elmúlt években, de a teljesítők száma is megháromszorozódott, a Termeszetjáró mobiltelefonos navigációs appot pedig a 395 ezer letöltő mintegy fele aktívan használja (az közel 200 ezer rendszeres túrázót jelent). Hozzátette, ekkora létszámnál a problémák is megjelennek, a túlturizmus szeméttel, túlcsorduló parkolókkal, lakossági konfliktusokkal jár, amiket kezelni kell.
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia ITT letölthető, véleményezni pedig ezen az emailcímen lehet.
Sarokszámok 2030-ig
A stratégák 30-40 kilátó felújítását, 10-15 új minőségi kilátó építését vállalják. Egy kisebb kilátó felújítása 45, egy összetettebb, nehezen megközelíthető kilátóé pedig 100 millió forintba kerülhet, egy új kilátó építése pedig 150 millióba. A teljes ciklusra 2 milliárd forintot szánnak építésre, felújításra, fenntartásra pedig évi 200 milliót.
20 látogatóközpont felújítása, korszerűsítés, 3 új építése szerepel a tervek között (2,5 + 10 milliárd forintból), új via ferraták építésére 300 millió forintot terveznek, 10-12 attraktívabb (létrás, pallós, kishidas) túraút kiépítésére 1,5 milliárdot, 10 siklóernyős starthely kialakítására pedig 500 milliót.
Kerékpáros gerincútvonalakra 25 milliárd forint menne, kerékpáros térségi hálózatokra 10 milliárd, erdei-hegyikerékpáros útvonalakra 1,5, bringaparkokra pedig szintén 1,5 milliárd.
Új parkolók, természeti belépési pontok kilakítására 12,5 milliárd forintot költenének.
