Csak egy tél volt az ideinél enyhébb 1901 óta

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. március 6.

Lokál

Hatodik éve tart az enyhe telek sorozata, mindössze 14 fagyos nap volt ezúttal. 

A 2022/2023-as tél országos átlagban a második legenyhébb volt a 2006/2007-es után 1901 óta, ugyanakkor a szokásos csapadékmennyiségnek a másfélszerese esett, amivel ez lett a kilencedik legcsapadékosabb tél a 20. század kezdete óta – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

Méréseik adatait értékelve azt írták, az évszak középhőmérséklete országosan 3,1 fok volt, 2,7 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 0,3 fokos átlagánál. Folytatódott tehát az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart, és az elmúlt tíz évben csak a 2016/2017-es tél volt az átlagnál hidegebb.

1901 óta az idei volt a második tél, amelynek középhőmérséklete országos átlagban elérte a 3 fokot. Mindhárom téli hónap átlag feletti hőmérsékletű volt: a december 2,1, a január 4,5, a február 1,6 fokkal az átlag felett alakult, a január a második legenyhébb volt a 20. század eleje óta.

A tél középhőmérséklete a déli vármegyékben többfelé elérte a 4 fokot, északabbra, síkvidéken többnyire 3 és 3,5 fok között alakult, 3 fok alatt a hegyvidéki és északkeleti országrészben volt. Fagypont alatti érték csak a legmagasabb hegyeken fordult elő. A középhőmérséklet az ország legnagyobb részén és országos átlagban is több mint fél fokkal elmaradt a 2006/2007-es értéktől, de délkeleten egy kisebb területen az idei volt a legenyhébb tél 1901 óta.

Az ősszel csapadékosabbra fordult időjárás télen is folytatódott: a csapadék mennyisége országos átlagban 173,1 milliméternyi volt az előzetes adatok szerint, ami az éghajlati normál – 115,3 milliméter – 150 százaléka, ezzel a kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a 20. század kezdetétől.

A december 66 százalékkal, míg a január 148 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, a február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt és csapadéka 56 százalékkal elmaradt a szokásostól.

A január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. A télen a legtöbb csapadékot Pilisszentkereszten mérték, 281,8 milliméternyit, a legkevesebbet Sopron, Kuruc-domb állomáson, ahol mindössze 65,8 milliméternyit regisztráltak.

Az Alpokalján 100 milliméternyinél kevesebb csapadékot mértek, az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott még Szeged környéke, ahol 100-120 milliméternyi csapadék esett. A hegyvidékek mellett a középső és a délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 milliméternyit is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékmennyisége.

A fagyos napok száma – amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti – országosan csak 14 volt ezen a télen, bár az átlag 63 nap. A zord napok száma – amikor a minimumhőmérséklet mínusz 10 fok alatt marad – mindössze egy volt; az átlag 8 nap. A téli napok száma pedig - amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatti - mindössze három volt az idén, bár az átlag 22 nap.

A meteorológiai szolgálat az idei tél rekordjairól azt közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet február 21-én Bátán mérték, 20,6 fokot, a tél legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Gagybátorban december 13-án, mínusz 15,3 fokot.

A télen a legtöbb csapadékot, 281,8 milliméternyit Pilisszentkereszten regisztrálták, a legkevesebbet – 65,8 milliméternyit – Sopronban. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Szerep településen esett: december 10-én 73,2 milliméternyi.

A szél február 5-én sokfelé viharossá fokozódott, a Kab-hegyen óránkénti 129,6 kilométeres erősségű széllökés is előfordult.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.