Többé nem jelennek meg politikai karikatúrák a New York Times nemzetközi kiadásában

  • narancs.hu
  • 2019. június 11.

Lokál

A döntésben szerepet játszhatott az április végén megjelent antiszemita gúnyrajzot övező felháborodás.

Nemzetközi kiadásában sem közöl többé politikai karikatúrát a The New York Times. Ezt az amerikai napilap vezetősége jelentette be kedden.

A lapvezetés közölte: már legalább egy éve fontolgatja, hogy a nemzetközi kiadást a belföldihez igazítja, amely már évek óta nem közöl politikai karikatúrákat. Elemzők azonban rámutatnak, hogy a döntés egy hónappal azt követően született meg, hogy a liberális napilap egy erősen vitatott, antiszemitának minősített és nemzetközi visszhangot is kiváltott karikatúrát közölt április végén.

Április végén a lap a nemzetközi kiadásában olyan karikatúrát tett közzé, amely Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt ábrázolta, amint vakvezető kutyaként – Dávid-csillaggal a nyakában –  vezeti a fekete szemüveget és kipát viselő Donald Trump amerikai elnököt. A gúnyrajz kiváltotta a többi között Izrael ENSZ-nagykövetének rosszallását is. Danny Danon akkor megjegyezte, hogy a lapnak "számot kell adnia antiszemita karikatúrájáról". Az izraeli diplomata azt hangoztatta, hogy "az antiszemitizmusért mindenkit meg kell büntetni, lett légyen szó az ENSZ-ről, politikai felelősökről, újságírókról, politikai szakértőkről vagy professzorokról".  Az újság akkor bocsánatot kért, elismerve, hogy a rajz sértő és "antiszemita kliséket tartalmaz". A. G. Sulzberger, a lap főrészvényese és vezetője felelősségre vonási eljárást indított a karikatúra készítője, Antonio Moreira Antunes ellen és egyúttal mélyreható változtatásokat ígért a lapszerkesztésben is.

Patrick Chappatte, a lap egyik sztár-rajzolója a saját internetes oldalán kedden sajnálkozásának adott hangot a lapvezetés döntése miatt. Mint írta: egyetlen karikatúra miatt hosszú évek munkája vész kárba. A gúnyrajz közlését ő is megengedhetetlennek tartotta, mint fogalmazott: "ennek nem lett volna szabad megjelennie a világ legjobb újságjában". Ugyanakkor aggodalmait is megfogalmazta a sajtószabadság esetleges sérülése miatt. "Talán el kellene kezdenünk aggódni. Fellázadni. A sajtó karikaturistái szabadságban születnek, és amikor e szabadság veszélybe kerül, akkor ez őket is veszélyezteti" – írta Chappatte.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.