Valaki indiai lótuszt telepíthetett a mártélyi Holt-Tiszára, most alig bírják irtani

  • narancs.hu
  • 2024. július 22.

Lokál

Az indiai lótusz nagyon gyorsan terjed, és inváziós fajként kiszoríthatja az őshonos növényeket.  

Az indiai lótusz egy növekvő állományát kellett most eltávolítania a Mártélyi Holt-Tiszából Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek, ugyanis a mártélyi tanösvény pallósora mellett jelent meg a növény – olvasható a Nemzeti Park honlapján

„A mártélyi pallósoros vízi tanösvényen, közvetlenül a pallósor mellett kis kiterjedésben észleltük az indiai lótusz jelenlétét 2023-ban” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben.”

Azóta kiderült, a növény eltávolítása nem sikerült maradéktalanul, és az enyhe télnek köszönhetően áttelelt a holtág iszapjában, idén tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult.

 
Forrrás: Kiskunsági Nemzeti Park/Puskás József
 

„Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának” – számolt be Albert András.

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai nagyobb csapattal vonultak a helyszínre az elmúlt napokban, de a növény kiszedése nem bizonyult egyszerűnek. A lótusz rhizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.

„Az indiai lótusz a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfaj. Gyors terjedésre képes a számára kedvező klimatikus viszonyokkal rendelkező élőhelyen, amelyek kiterjedése a klímaváltozás hatására a Föld mérsékeltövi területein is egyre nő. Vegetatív terjedése révén sűrű sarjtelepeket hoz létre, teljesen beborítva a vízfelületeket az elözönlött területeken. Emiatt kiszoríthatja az őshonos növényeket, mint például a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát” – hangsúlyozta dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa. 

„Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban a természetbe való kijutásuk megelőzésével akadályozhatjuk meg, vagy ha ez már megtörtént, akkor minél gyorsabban be kell avatkoznunk, hogy megelőzzük intenzív terjedésüket, azaz ebben az esetben a legjobb döntés a lótuszállomány felszámolása volt. Annál is inkább, mert ha az állomány tömeges virágzásba kezd és nagy mennyiségű magot érlel, akkor még nehezebb dolgunk van, mivel magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket” – tette hozzá dr. Kelemen András, aki évek óta foglalkozik hazánkban az inváziós fajok ökológiájával.

És hogy hogyan kerülhetett Mártélyra az indiai lótusz? Nem tudni biztosan, de a Nemzeti Park szakemberei úgy vélik, valaki szándékosan telepíthette oda. Ezt támasztja alá, hogy tavaly közvetlenül a tanösvény pallója mellett jelent meg, és a terjedésén látszik, hogy onnan indult hódító útjára.

A Dél-, és Délkelet-Ázsiában honos indiai lótusz a keleti kultúrák kedvelt növénye. Hazájában a buddhizmus szimbóluma, a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés jelképeként tisztelik. Virágzásban a növény valóban lenyűgözően meseszép, méltán van helye a hazai botanikus kertekben – de csakis ilyen helyeken, és nem a hazai élővizekben!

 
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park/Puskás József
 

A Szegedi Füvészkertben található Közép-Európa legnagyobb lótuszállománya. 1932-es betelepítésük óta folyamatosan jelen vannak, a tó vizének felét birtokolják. Minden év júliusában, a virágzás idején Lótusz Napokat is rendeznek a Szegedi Füvészkertben, idén július 27-28-án. A Kiskunsági Nemezti Park szakemeberei azt javasolják, hogy mindenki inkább ott csodálja meg ezt a valóban gyönyörű növényt, de semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.