Végleg megtiltanák Kínában a vadkereskedelmet az állatvédők

  • narancs.hu
  • 2020. február 4.

Lokál

A koronavírus okozta világjárványra hivatkozva állatvédő szervezetek azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában, közölte a BBC.

A piacon árult élő állatok az ember számára veszélyes betegségek forrásai lehetnek – érvelnek az állatvédők. A Kínában kitört új koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány is egy ilyen piacról indulhatott el Vuhanban a feltételezések szerint.

Kína a koronavírus terjedését megakadályozó lépések között átmenetileg megtiltotta a vadkereskedelmet, de az állatvédők szerint ez nem elegendő. Mint hangsúlyozzák: végleg be kellene tiltani, mivel az nemcsak az emberi egészséget veszélyezteti, hanem véget vethetne az illegális vadkereskedelemnek is. A hagyományos kínai gyógymódok alapanyagai iránti kereslet miatt már számos vadon élő állat sodródott a kihalás szélére – emlékeztettek.

Az embereket megfertőző betegségek több mint 70 százaléka ered állatoktól, különösképpen vadon élő állatoktól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei szerint nagy a valószínűsége, hogy az új koronavírus forrásai denevérek voltak. A denevérekről indult fertőzés feltehetően egy most még ismeretlen állatcsoportról terjedt át az emberre.

A SARS- és a MERS-vírus korábban hasonlóképpen denevérektől származott. Ezek a vírusok azonban előbb a cibetmacskákra és tevékre terjedtek át, mielőtt embert fertőztek volna meg.

Kína a legnagyobb piaca a legális és illegális vadkereskedelemnek. A vadon élő állatokból készült termékek ipara a kínai gazdaság nagyon jelentős ágazata. Egy friss elemzés szerint az ismert 32 ezer szárazföldi gerinces faj 20 százalékát árulják a globális vadkereskedelemben legálisan és illegálisan.

A Természetvédelmi Világszervezet (WWF) tanulmánya szerint az illegális vadkereskedelem értéke globálisan évi 20 milliárd dollárra rúg, és ezzel a negyedik legnagyobb illegális kereskedelmi tétel a drogok, az embercsempészet és a hamisítás után.

A WWF közleménye szerint az új koronavírus okozta válsághelyzet megszólaltatta a vészcsengőt: itt az ideje véget vetni a veszélyeztetett állatok, köztük az egzotikus háziállatok kereskedelmének.
A SARS-vírus a kínai piacokon árult cibetmacskákról terjedt át emberekre. "El akarjuk kerülni, hogy a jövőben ilyen típusú esemény történjen új vírusokkal, amelyek ismét állatról emberre terjednek. Ez indokolja, hogy állatvédelmi és közegészségügyi okokból hosszú távon szabályozzuk a vadkereskedelmet, hiszen tudjuk, hogy folyamatosan fennáll a veszélye hasonló drámai események bekövetkeztének" - mondta Ben Embarek, a WHO szakértője.

A kínai kormány azonban világosan leszögezte, hogy csak átmenetileg tiltja be a vadkereskedelmet, a tilalom a koronavírus okozta országos válsághelyzet végéig tart. Peking hasonló intézkedést vezetett be 2002-ben a SARS-vírus okozta járvány miatt. Az állatvédők emlékeztettek rá, hogy a bejelentés után pár hónappal a hatóságok enyhítettek a szabályozáson, és a kereskedelem visszatért a régi kerékvágásba.

false

 

Fotó: MTI

Idén szeptemberben azonban Peking lesz a házigazdája a biológiai sokféleségről szóló egyezményt aláíró országok konferenciájának. A konvenciót, amelynek célja a globális biodiverzitás megőrzése, 1992-ben írták alá. Egy tavaly közzétett jelentés szerint viszont egymillió fajt veszélyeztet a kihalás a bolygón. A természetvédők szerint az új koronavírus okozta járvány megfékezésére tett lépéseivel Kína megragadhatja az alkalmat arra is, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a biológiai sokféleség megőrzésében.

A szakérők emlékeztettek rá, milyen komoly eredményeket hozott a kihalással küzdő elefántpopuláció megmentésében az, amikor Kína betiltotta az elefántcsont importját. Ugyanakkor a szakemberek azt is hangsúlyozták, hogy a vadkereskedelem tilalma és szabályozása nemcsak Kínában lenne fontos, hanem az egész világon. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.