Mélyen tisztelt Miniszterelnök úr!
Engedje meg, hogy köszönetet mondjak a jótéteményekért, amelyeket önnek köszönhetünk, és amelyek a mögöttünk álló öt év alatt megváltoztatták hazánk polgárainak életét, jobbá, kényelmesebbé, élhetőbbé téve szeretett hazánkat, perspektívát nyújtva a fiataloknak, kiszámítható környezetet teremtve a dolgozóknak és vállalkozóknak, békés öregkort biztosítva az elkövetkező évtizedekben nyugdíjba vonuló korosztályok számára.
Köszönöm, hogy lehetővé tette, hogy gyermekeinknek ne kelljen fölöslegesen iskolába járnia, hogy az iskolakötelezettséget 16 évre rövidítette. A mai fiatalok számára az iskola csak nyűg, többségük már rég dolgozni szeretne, minek az iskolapadot koptatniuk. Mennyivel jobb helyen vannak egy Mercedes-gyárban, de akár még egy közmunkaprogramon is, mint hogy fölösleges tananyaggal tömjék a fejüket, és ostoba, ráadásul veszélyes szórakozásokba hergeljék magukat. Miért kellene értenie egy fiatalembernek, hogy hol és mikor él, hogyan alakult a közelmúlt, hogy mit jelent a közélet, mire jó a demokrácia, milyen kihívásokat állítanak elénk a globális változások, a felmelegedés, a technológiai és információs forradalom, hogyan működik egy vállalkozás, hogyan érdemes bánni a pénzünkkel, hogyan képviseljük az érdekeinket, hogyan álljunk a saját lábunkra, hogy ne kiszolgáltatottan, hanem érett, felelős emberekként éljük az életünket? Miért volna fontos, sőt kikerülhetetlen kérdés, hány nyelvet kell ma folyékonyan beszélni egy jobb állás megszerzéséért, hogyan kell közlekedni a mindennapokban, miért jó, ha segítünk másokon, miért jó, ha tájékozottak vagyunk, miért jó, ha távolabb látunk az országunk határainál?
Köszönöm, hogy végre bevezette a kötelező etika- és vallásoktatást, illetve a napi testnevelést. Most, hogy kötelező vagy erősen ajánlott napi ének és napi futball bevezetésén dolgoznak, el kell ismernem, hogy az ön bölcsessége határtalan. Már alig várják gyermekeim, hogy igaz keresztényekként ott álljanak valamely stadion gyepén, és kristálytiszta hangon énekeljék a magyar himnuszt. Igaza van, amikor azt mondja, hogy ezeknek a „kölköknek” szükségük van a focira. A jó magyar legyen jó focista is egyben. Ha az lesz, sohasem kell majd egzisztenciális gondokkal küzdenie. Milyen jó is a magyar focistáknak! Akár győznek, akár veszítenek, akár járnak a meccsekre, akár nem, sokkal jobban keresnek, mint az átlag.
Köszönöm, hogy előrelátó döntéseivel lehetetlenné tette, hogy a magyar családi vállalkozások saját lábra álljanak, hogy ügyes húzással előkészítette a külföldi befektetők számára a földszerzést. Különösen nagy öröm, hogy a magyar gazdaságot az Európai Unió segélyeire alapozza. Milyen jó tudni, hogy van, aki eltartson minket, ha már magunk semmit sem vagyunk képesek önerőből létrehozni, megtermelni: lehetővé teszi, hogy lenyúljuk a képmutató, hazug és életképtelen nyugati államok adóeuróit. Bölcsessége határtalan, amikor hazánkat eladósítja Oroszországnak, Kínának és a többi hozzájuk hasonló szabad nemzetnek. Végre oda kerülhetünk, ahova valók vagyunk, ahol a kiskorú polgárok és korrupt vezéreik fociznak. Oda, ahol semminek nincs következménye, senkinek sem kell vállalni a felelősséget semmiért, mindenkinek van valakije a fejében, akire ráfoghatja, ha hülyeséget csinált. Itt jó! Itt vagyunk jó helyen!
Köszönöm, hogy elvette tőlünk a megtakarításainkat, és azokat ígéretével ellentétben nem helyezte el személyes számláinkon. Köszönöm, hogy előrelátóan elvette a nyugdíjunkat, és stadionépítésre használta. Jó érzés tudni, hogy bár az államadósság egy fillérrel sem lett kevesebb, a méltán híres Felcsút bekerült a hírekbe. Nagyszerű látni, ahogy támogatja szülőfaluját, ahogy nem rejti véka alá szívből jövő lokálpatriotizmusát, bőven osztja a pénzt földijei, barátai és rokonai körében.
Köszönöm, hogy bokros teendői közepette jut ideje megmenteni minket a fertőző betegségeket terjesztő, velejéig gonosz álmenekültek tömegeitől. Európában egyedülállóan határozott módon tereli el a migránsok seregeit más uniós országok irányába, példaértékű módon nem ad se szállást, se ételt, se orvosi segítséget ezeknek a vadaknak. Micsoda bölcs előrelátás megtagadni a segítséget ezektől az álruhás terroristáktól. Arra kérem, hogy ha arra kerülne a sor, ne habozzon, lövessen közéjük, tegyen rendet, a mindenségit neki! Én mindenben követni fogom önt, ha kell, magam készítek Molotov-koktélt, és magam hajítom a terhes anyák közé, csak hogy ne itt hozzák világra rettenetes fiaikat.
Köszönöm, hogy nem dőlt be a Soros György pénzelte liberális és kommunista, álcivil és álértelmiségi süketelésnek, hogy ellen tudott állni a nyílt társadalom, a transzparens és elszámoltatható kormányzás, a direkt demokrácia kártékony ideológiájának. Köszönöm, hogy ön következetesen illiberális elveket képvisel. Köszönöm, hogy nem ad többé segélyt a segélyen élőknek, hogy nem ül fel azoknak az álhíreknek, hogy hazánkban gyermekek tömegei éheznek, hogy nem akadálymentesít, nem ad esélyt és nem versenyeztet. Hogy nem engedi szabadjára az embereket, hanem épp ellenkezőleg, egyre szigorúbb szabályokkal veszi rá őket, hogy végre megtalálják helyüket az ön által alapított Nemzeti Együttműködés Rendszerében.
Miniszterelnök Úr! A Jóisten tartsa meg önt egészségben és bölcsességben!
