Neil deGrasse Tyson a világ talán legismertebb fizikusa – ő a Hayden Planetárium igazgatója, illetve az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársa. Legtöbben inkább csillagászati ismeretterjesztő könyveiről vagy műsorairól ismerik. Esetleg az internetet letaroló mémjeiről.
Ő a "híres tudós", akit először hívnak showműsorokba vagy kérdeznek meg tudományos ügyekben – van, ahol egyenesen napjaink Carl Saganjaként (valóban ő viszi tovább Sagan Kozmosz című dokusorozatát), Isaac Asimov-jaként vagy Stephen Hawking-jaként írnak róla.
Nem is ok nélkül: amellett, hogy ő az egyik legnagyobb koponya az asztrofizika területén, hihetetlenül szórakoztató is. A 13 millió követővel bíró Twitterén rendszeresen száll bele a laposföldhívőkbe és egyéb összeesküvés-elméletek híveibe, és nagy kedvvel fejtegeti a legnépszerűbb filmek tudományos aspektusait is. A Csillagok között-et ebből a szempontból elég jónak találta, a Gravitáció azonban nem igazán nyűgözte le őt.
Következő áldozata Denis Villeneuve Érkezés című mozija volt – rejtély, miért pont most, négy évvel a bemutató után került nála sorra a film, mindenesetre Tyson ebben is talált hibát. A sci-fi földönkívüliek érkezéséről szól, akik megpróbálnak kommunikálni az emberekkel – ebben kulcsszerepet játszik Amy Adams nyelvészprofesszor karaktere, akinek sikerül megfejtenie és megtanulnia az idegenek nyelvét, így meg tudja akadályozni, hogy a kapcsolatfelvétel katasztrófával végződjön.
"Senkinek nem jutott eszébe az Érkezésben, hogy a körök, amivel az idegenek kommunikáltak, visszafele lettek megrajzolva? Az űrlények ugyanis egy átlátszó fal másik oldalán állva rajzolták őket" – írta a tudós Twitteren.
| ||
Egy Lindsay Ellis nevű youtuber azonban rámutatott, hogy Tyson ezúttal tévedett. A film egy pontján ugyanis elhangzik, hogy az űrlények kommunikációja időtől független, így nincs sem eleje sem vége – a komunikációs eszközül szolgáló köröket tehát nem lehet oda- vagy visszafelé rajzolni.
Maga a film fordulata is ezen alapul: mivel Amy Adams karaktere megtanul ezen a nyelven, az ő gondolkodása is függetlenedik az időtől, így saját életét is elkezdi nemlineáris módon látni. Nagyjából ez a Shapiro-Whorf-hipotézis alapja: a nyelv nemcsak a beszédünket, de a gondolkodásunkat is átalakítja. Az Érkezés egyébként nyelvészeti szempontból is megállja a helyét- a filmeseket Jessica Coon, a montreal-i McGill Egyetem Lingvisztikai Tanszékének professzora segítette.
| ||
Neil deGrasse Tyson nem reagált kritikájának kritikájára, máris kipécézett viszont egy újabb filmet: a Brad Pitt főszereplésével készült tavalyi Ad Astrát. Ebben a főszereplő azért vág neki a Naprendszernek, hogy megtudja az igazságot apja, egy legendás asztronauta eltűnéséről. A tudós szerint a film remekül ábrázolja a holdbéli tájat, bár az árnyékoknak nagyobbnak kellene lenniük, és a Föld sem egészen úgy néz ki onnan, mint a filmben: telihold idején bolygónk a Holdról nem látszódhat teljes megvilágításban és pompájában.
Tyson-nak nem tetszett az Ad Astra talán legjobb jelenete , az asztronauták és Hold-kalózok összecsapása sem: "Hold-kalózok? Mi a fenét gondoltak? Eltemetett kincs a Holdon? Ha a kalózoknak lenne fogalmuk róla, mennyire drága mulatság az űrben kalózkodni, inkább itthon maradnának a Földön és befektetési bankárnak állnak" – magyarázta az asztofizikus a Twitteren.
Kérem, ha érdeli a lehetőség jelezzen vissza, hogy megbeszélhessük a részleteket.
Üdvözlettel,
