Film

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány

  • - kg -
  • 2019. június 30.

Mikrofilm

A rendszerváltást Ted Bundy hozta el Magyarországra, azokba a lakótelepi háztartásokba mindenképp, amelyekben hirtelen foghatóvá vált a Sky Movies – a brit mozicsatorna a magyar panelben akkora csoda volt, hogy a köztársaság kikiáltása is elhomályosult mellette. E szerencsés lakásokban visszatérő vendéggé vált Ted, a jó svádájú amerikai sorozatgyilkos, akit ekkoriban a jó svádájú Mark Harmon alakított egy sűrűn ismételt tévéfilmben. Minden a helyén volt: a Volkswagen Bogár, a felkötött kar, a megnyerő mosoly és megannyi női áldozat. Mosoly téren a legújabb Bundynak sem kell szégyenkeznie és Zac Efron olyan átéléssel vezeti a Bogarat, hogy egyszer még neki is összejöhet, ami utóbb Harmonnak (sorozatsztárként 380 részt nyomott le eddig tengerészeti helyszínelőként). Ahhoz képest, hogy Joe Berlinger filmrendező egyszer már körbejárta Bundyt egy alaposnak mondott dokusorozatban, játékfilmesként nem sokat gondol választott sorozatgyilkosáról. Jó, megmutatja, milyen lehetett otthon, párnák közt, kedvese karjaiban, nem sorozatgyilkos üzemmódban. Hát, olyan mosolygósan megnyerő. Sokkal többre nem jutunk, talán segített volna, ha valaki a stábból gondol is valamit valamiről, mondjuk, a gyermekét egyedül nevelő barátnőről, a sorozatgyilkossal alkotott mozaikcsaládról, az áldozatokról, a korról, a médiáról, a bogárhátúakról vagy Bundy csokornyakkendőjéről. Berlinger filmjét a bírói talárba öltöztetett John Malkovich szórakoztató alakítása és a sorozatgyilkosok iránti lankadatlan kíváncsiság tartja életben.

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.