Film

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány

  • - kg -
  • 2019. június 30.

Mikrofilm

A rendszerváltást Ted Bundy hozta el Magyarországra, azokba a lakótelepi háztartásokba mindenképp, amelyekben hirtelen foghatóvá vált a Sky Movies – a brit mozicsatorna a magyar panelben akkora csoda volt, hogy a köztársaság kikiáltása is elhomályosult mellette. E szerencsés lakásokban visszatérő vendéggé vált Ted, a jó svádájú amerikai sorozatgyilkos, akit ekkoriban a jó svádájú Mark Harmon alakított egy sűrűn ismételt tévéfilmben. Minden a helyén volt: a Volkswagen Bogár, a felkötött kar, a megnyerő mosoly és megannyi női áldozat. Mosoly téren a legújabb Bundynak sem kell szégyenkeznie és Zac Efron olyan átéléssel vezeti a Bogarat, hogy egyszer még neki is összejöhet, ami utóbb Harmonnak (sorozatsztárként 380 részt nyomott le eddig tengerészeti helyszínelőként). Ahhoz képest, hogy Joe Berlinger filmrendező egyszer már körbejárta Bundyt egy alaposnak mondott dokusorozatban, játékfilmesként nem sokat gondol választott sorozatgyilkosáról. Jó, megmutatja, milyen lehetett otthon, párnák közt, kedvese karjaiban, nem sorozatgyilkos üzemmódban. Hát, olyan mosolygósan megnyerő. Sokkal többre nem jutunk, talán segített volna, ha valaki a stábból gondol is valamit valamiről, mondjuk, a gyermekét egyedül nevelő barátnőről, a sorozatgyilkossal alkotott mozaikcsaládról, az áldozatokról, a korról, a médiáról, a bogárhátúakról vagy Bundy csokornyakkendőjéről. Berlinger filmjét a bírói talárba öltöztetett John Malkovich szórakoztató alakítása és a sorozatgyilkosok iránti lankadatlan kíváncsiság tartja életben.

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.