Így vált David Beckham a szöglet nagymesterévé

David Beckham teljes méhész védőfelszerelésben meghúz egy zsinórt egy fehér méhkaptáron, és a csodálatos, aranyló méz lassan elkezd folydogálni. „Victoria ragacsos cuccnak nevezi” – szól ki a védőmaszk mögül, és nevet.

„Van más hobbija is?” – kérdezi a beszélgetőtárs. „Lego” – feleli megint nevetve Beckham. Kellemesen meglepődök, két hobbi, amelyet szeretek. Az egyiket csak nézni, a másikat játszani is. Megörülök, hogy Beckham, akiről eddig csak képeket láttam meg rövid bevillanásokat innen-onnan, pont ezt a két hobbit említi. Nem gondoltam volna, hogy egy focistával lehet bennem bármi közös, hisz’ kifejezetten utálom a focit. Talán nem is azt, ami a pályán folyik, hanem mindazt, ami körbeveszi. Gyerekkoromban szenvedélyesen gyűlöltem, miután apám elvitt a Népstadionba négyéves koromban, és ott órákon át üvöltő, öklüket rázó férfiakkal voltam körbevéve, a pályáig már el se láttam. Később szombatonként, vasárnaponként elmenekültem hazulról a Tabánba a közvetítés hangzavara elől, de nem tudtam olyan messzire menni, hogy ne halljam az üvöltő tömeget. És lám, most az emberi oldaláról nézhetek egy szupersztár focistát, ráadásul tudásra éhesen végig szeretném nézni a négyrészes dokumentumfilmet az életéről, mert meg akarom érteni őt.

A filmben még mindig nevetve említi, hogy ő nem intelligens, nem ment jól az iskola. Én szerencsére tudom, hogy sokféle intelligencia van, de érdekesnek tartom, hogy több szupersztár focista is tényként közli a filmben, hogy a focisták buták. Beckham fodrásznő édesanyja, aki otthon fogadta a klienseket, akiket a kis David sütivel és teával tartott jól, nem mondja a gyerekére, hogy buta, de elmeséli, hogy mindennap, amint megjött az iskolából, azonnal kiment a kertbe egyedül rúgni a labdát lefekvésig. Ha esett, akkor meg mániásan rajzolt odabenn, mindig ugyanarról, a fociról. Mindent mániásan csinált. A papa mérnökként gyakran hét napot is dolgozott egy héten, de arra szakított időt, hogy ezer és még ezer és még egyszer ezer szögletet rúgasson a kis Daviddel, és semmi sem volt elég jó neki. A papa a szögletrúgásban látta a foci Szent Grálját, amelyet naponta fenékig kell üríteni. Mindig máshova állt a pályán, és Davidnek addig kellett rúgnia a szögleteket, míg pont a papa lábához nem esett a labda. Így vált David Beckham a szöglet nagymesterévé. De ugyanez a kíméletlen szögletrúgásedzés azt is megtanította neki, hogy hogyan lehet a pálya közepéről is gólt rúgni. Az a rúgás előtte senkinek sem sikerült, bár több nagy nevű focista is próbálkozott vele, például Pelé. A világhíres rúgásnál, 1996-ban a labda tehát elindult a kapu bal oldala felé, és amikor már nézőként úgy ítélted meg, hogy túl is repül rajta, fogta magát és visszakanyarodott a kapuba. Igen, a labda tett egy kanyart. Én ezt abszolút hozzá nem értőként bumerángeffektusnak hívom. Nem, nem ment vissza a labda Beckhamhez, de a pörgéstől kicsit a bumeránghoz hasonlóan kezdett viselkedni, irányt tudott változtatni.

Magaslati levegőn

Ki nem néztem volna belőle, de Beckham, ez az állig kitetovált, angyalarcú, angyalszárnyú focista mániásan és kényszeresen szeret rendet rakni és tisztogatni, konyhát súrolni, különös tekintettel a sütőkre és gyertyatartókra. Addig nincs lefekvés, amíg minden nem csillog-villog a konyhában, és minden a helyére nem kerül egy-egy nagy főzés után, ami azért nagy szó, mert négy gyerek mellett elég sok dzsuva összegyűlhet a konyhában naponta. Ugyancsak meglepett az az elképesztő rend, amelyet a ruhásszekrényeiben tart fenn. Minden elvágólagosan és színek szerint rendszerezve. És nem, nem Victoria Beckham rak rendet a szekrényeiben, és nem is a takarítónő, hanem David maga. Hogy a rendmánia a fociból jön, vagy David eleve mániás volt, elvileg nem tudható, de mindabból, amit és ahogy a foci mellett csinál, arra gyanakszom, hogy eleve hajlama volt a mániásságra, amit főleg a fociban és a rendrakásban él ki. A nagy focisták mind adrenalin- és tömegfüggők, jelenti ki több focista is a filmben, így Beckham is, ezért is katasztrófa számukra, ha a kispadra ültetik őket vagy száműzik őket a csapatuktól, vagy pedig húsz év focizás után úgy ébrednek reggelente, hogy minden porcikájuk fáj és nincs mese, be kell dobni a törölközőt, miközben az adrenalin okozta magaslati levegőre továbbra is égetően szükségük van.

David Beckham meglepően nyugodtnak és fegyelmezettnek, visszafogottnak tűnik végig a dokumentumfilmben, mint ahogy egész életében, de az 1998-as világbajnokság Argentína–Anglia meccsén valami mégis elpattanhatott benne, amitől hosszú évekre közellenséggé vált Angliában. És hát tudjuk, hogy milyen borzalmasan bánik veled Anglia, ha egyszer közellenséggé válsz, lásd Harry herceg és Meghan Markle esetét csak a közelmúltból, illetve a jelenből. A brit bulvárlapok nem kímélnek, lemarják rólad a bőrt, letépik rólad a húst is egy kis profitért.

Rohanni a pályán

Victoriát, az egykori Spice Girls-énekesnőt, akit Beckham feleségnek szemelt ki magának eredetileg még a képernyőn keresztül, a ’98-as világbajnoki nyolcaddöntő előestéjén már hosszú hetek óta nem látta, márpedig úgy tűnik, nagy szüksége lett volna a jelenlétére és a támogatására. Victoria turnézik, csak telefonon tudnak kommunikálni, ráadásul a meccs előtt Victoria telefonon közli, hogy állapotos. Ennek ugyan mindketten örülnek, viszont Davidnek, ha lehet, még jobban szüksége lenne a család fizikai közelségére. Valószínűleg ezért szakadt el a cérnája, és miután szándékosan elgáncsolták, még mindig a földön fekve a gáncsoló felé lendítette a lábát. Piros lapot kapott, el kellett hagynia a pályát, és ezzel Anglia elvesztette az esélyt a világbajnoki győzelemre, mert 10 játékossal kellett végigjátszania a második fél­időt, és kiestek. Davidnek ezután hosszú évekig elképesztő verbális és fizikai bántalmazást kellett elviselnie az angol szurkolóktól. Bárhova ment, akármit csinált, és persze minden pályára lépésnél köptek rá, ocsmányságokat kiabáltak és az öklüket rázták felé, de ő mindezt hihetetlen fegyelemmel tűrte. A drukkerek nem kímélték, de ő egyáltalán nem reagált. Egyszer sem. Tudta, hogy végzetes hibát követett el. Egyesek kötéllel, akasztott bábuval díszítették a házukat, és a rendőrségnek kellett közbelépnie. David nem evett, nem aludt, össze volt törve.

Aztán sok kanyar után, lassan, fokozatosan megint fociistenség lett, ha nem is Angliában, hanem Spanyolországban a Real Madrid játékosaként, ahová nem saját akaratából ment, hanem azért, mert imádott otthoni csapatának vezetése lényegében kirúgta. De a Real Madridban is csak azért focizott, hogy mozgásban tudjon maradni, ugyanis egész életében csupán egyetlen csapatban volt igazán otthon, egyetlen helyen szeretett focizni, a Manchester Unitedben. Végül megkaparintották, elszippantották, mint egy milliomos rabszolgát a tengerentúlra, oda, ahol az európai focinak nincs túl sok veleje. Hogy fog ebből a csávából kimászni?

A testét mindenesetre egyre több tetoválás díszítette, mintha a kényszerpályák és káosz elől páncél mögé szeretetett volna bújni, mániásan, ahogy egész életét élte. Öt évet húzott le Amerikában és ott is bajnokot csinált a csapatából, majd Párizs következett, aztán a test kifáradása miatt az elkerülhetetlen visszavonulás, ami számára a kínok kínját jelenti, hisz’ örökké mozgásban szeretett volna maradni a labdát kergetve.

Hogy a dokumentumfilm nézése közben sikerült-e megszeretnem a focit? Ebben a kérdésben osztom feleségének, az egykori spice girlnek a nézetét, és ahogy neki, úgy nekem sem sikerült közelebb kerülnöm a focihoz, de David Beckhamet annál inkább a szívembe zártam, szívesen nézem rohanni a pályán, meg ahogy ölelgeti a többi focistát, és szeretem figyelni, ahogy igazgatja a labdát, mielőtt szögletet rúg, vagy amikor ő kapja a lehetőséget a szabadrúgásra. Különösen meglepett a családcentrikusságával, hogy számára a szülei, a gyerekei meg a felesége mindenekelőtt és mindenekfelett vannak, s belőlük merít erőt és nekik akar adni mindent.

A stadionok az ókori színházak mintájára épültek, ugyanúgy hatalmas tömegek számára, akik vágynak az extázisra és katarzisra. Ebben a tekintetben sokat szelídült az emberiség. Régen oroszlánokkal kellett megküzdened egy szál lándzsával, és az életed volt a tét. Most csak mániásan kell kergetned egy labdát az ellenfél 11 játékosa között, de a gól hajszolása ugyanúgy biztosítja az adrenalint, az extázist és katarzist.

A Beckham című dokumentumfilm-sorozat elérhető a Netflixen.