Joaquin Phoenix fél, mi pedig érte aggódhatunk majd

  • narancs.hu
  • 2023. január 12.

Mikrofilm

Megérkezett az előzetes az Örökség rendezőjének legújabb filmjéhez.

Egy paranoid ember epikus odüsszeára indul, hogy hazajusson édesanyjához – szól a Beau Is Afraid története, mely önmagában talán nem hangzik világmegváltó sztorinak.

Elég azonban ránéznünk a stáblistára, na meg a most érkezett előzetesre, hogy máris az év egyik legjobban várt filmjévé váljon.

A rendező, Ari Aster napjaink egyik legfelkapottabb alkotója, ami azért is nagy szó, mert eddigi mindkét nagyjátékfilmje horror volt, ez pedig az egyik legkevésbé megbecsült műfajnak számít. A 2018-as Örökségben egy gyászoló, a múlt árnyaival, na meg természetfölötti jelenségekkel harcoló család vérfagyasztó portréját tárta elénk, majd a 2019-es Fehér éjszakákban egy véres, pogány "fesztivál", szertartás eseményeibe csavart bele egy fordított tündérmesét. Legyen szó éjsötét éjszakáról, vagy vakító napsütésről, Aster zseniálisan teremt hátborzongató hangulatot; elképesztő vizualitással operál, filmjeinek pedig nemcsak története összetett, de figurái is. Emellé pedig színészvezetésben is a legjobbak közé tartozik, Toni Collette és Florence Pugh is élete alakítását nyújtotta filmjeiben.

Nagyok tehát az elvárások, harmadik mozijában azonban Aster kicsit eltávolodik gyökereitől: horror helyett misztikus dramedyt készített. Főszereplőjét a Jokerrel nemrég Oscart nyerő Joaquin Phoenix alakítja. A film címe kezdetben Dissapointment Blvd. volt, a rendező pedig eredetileg egy négyórás rémálom-komédiát ígért vele. Azt egyelőre nem tudni, a címmel együtt a játékidő is megváltozott-e. Aster még 2011-ben készített egy Beau című rövidfilmet – ezt fejlesztette tovább most. Egy interjújában kiemelte: előbb vagy utóbb visszatér majd a horrorfilm műfajához. Addig is biztosak lehetünk viszont benne, hogy a fejsérülés minden egyes filmjében fontos szerepet játszik majd.

A Beau is Afraid a tervek szerint április végén érkezik a tengerentúli mozikba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.