Jövő héttől látható a mozikban a digitálisan felújított Vízipók-csodapók

  • narancs.hu
  • 2019. április 13.

Mikrofilm

Az 1983-as egészestés rajzfilmet nézhetjük újra.

A Mozinet közleménye szerint jövő csütörtökön kerül a mozikba a legendás rajzfilm, amelyet több mint fél éven át restauráltak, kockánként távolították el az egyenetlenségeket, festékhibákat, valamint a színeket is felfrissítették.

A Vízipók-csodapókot a Kertész György és Szabó Szabolcs forgatókönyve alapján született rajzfilmsorozat első két szériájának 14 epizódjából állítottak össze, amelyekhez az egyik rendező, Haui József készített összekötő jeleneteket.

A történet főhőse Vízipók, aki földi pók társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók, aki kapcsolatuk segítségével megérti, attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet rendes – írja a közlemény.

A mozifilm a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének gyártásában készült. A sorozat dramaturgja Bálint Ágnes volt.

"A Vízipók egyszerre ismeretterjesztő, szórakoztató, kedves, nevelő szándékú, és sok pozitív értéket hordoz" – idézi a közlemény Mikulás Ferencet, a Kecskemétfilm igazgatóját, a film producerét.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.