Magyarországon forgat Bille August Oscar-díjas rendező

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. szeptember 6.

Mikrofilm

Többek között Pátyon, Óbudán és Szomoron is lesznek felvett jelenetek.

Magyarországon forgatja Kysset (The kiss) című legújabb filmje lovas és háborús jeleneteit Bille August Oscar-díjas dán filmrendező, aki ezúttal szerelmi történetet visz vászonra.

A Hódító Pelle című, Oscar- és Arany Pálma-díjas film rendezője legújabb alkotásában Stefan Zweig osztrák író 1939-ben megjelent Nyugtalan szív című regényét dolgozza fel és ülteti át dán környezetbe.

Az eredeti történet az Osztrák-Magyar Monarchiában játszódik az első világháború idején és egy különleges szerelemről szól, amelybe beszűrődik a háború, annak minden értelmetlenségével. Anton, a főszereplő, aki hadnagy, vergődik a szánalom és a megbánás, az önfeláldozás és az önzés, illetve a részvét és a szerelem között. A rendező átalakította a történetet úgy, hogy azt dán szereplőkkel Dániába helyezte át.

A film főszereplői Esben Smed (Anton), Clara Rosager (Edith), Lars Mikkelsen (Lovenskjold) és Kurt Dreyer (Krabbe) lesznek, de szerepet kap David Dencik is, aki a dán és svéd alkotások mellett angol nyelvű filmekből, sorozatokból lehet ismert. A Kysset bemutatóját várhatóan 2022-ben tartják.

Magyarországon kilenc napig - szeptember 9-ig - főleg külső helyszíneken lovas kaszkadőrjelenteket forgatnak. Dolgoznak a komáromi monostori erődben, Pátyon és az óbudai Zichy-kastélyban is, ahol egy korabeli kocsmát is kialakítottak, valamint Szomoron, ahol világháborús jelenetet vesznek fel, de a film nagyobb része Dániában készül.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.