Tavaly a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek történelmi sztájkot tartottak, követeléseik egyik sarokpontja pedig az AI (mesterséges intelligencia) szabályozása volt, hogy az a jövőben ne vehesse el a munkájukat. Mindez a ChatGPT bénácska szövegeit látva ugyan eltúlzott félelemnek tűnik, ám a Disney már a WandaVízió című szuperhős-szitkom forgatásakor beszkennelt néhány háttérszínészt, hogy a jövőben elég legyen azoknak a digitális mását használniuk, az Open AI Sora nevű platformja pedig már képes volt pusztán szavak alapján valósághű kisfilmeket legyártani. Ezt látva pedig volt olyan producer, aki le is állította stúdiója fizikai bővítését, hiszen arra a következtetésre jutott, hogy az AI fejlődésével arra a jövőben nem is lesz szükség.
„Tönkre fogja tenni a szakmánkat. Ma már mindenki AI-t használva pitcheli a filmötleteit. Már így is cseszhetjük” – idéztük korábbi cikkünkben Karla Ortiz grafikust, aki több Marvel-filmen is dolgozott korábban, a technológia térnyerésével azonban egyre elkeserítőbbnek látja a helyzetet. Habár az erősebb érdekérvényesítés miatt – amit például a sztrájk is jelzett – elsősorban az írók és színészek félelmei kerültek előtérbe, egyelőre úgy néz ki, a legjobban valóban a grafikusoknak és vizuális szakembereknek van okuk tartani az AI-tól.
A törvény nevében januárban debütáló, Jodie Foster nevével fémjelzett negyedik évadában a rajongók szúrtak ki pár AI-generálta plakátot a háttérben. A második epizód egy jelenetében két poszter tűnt fel az egyik szereplő feje felett a falon. A képek az AI-képgenerátor számos gyerekbetegségét magukon viselik (pl. rossz nyelvtan, hiányzó kezek), a nézőknek azonban valóban sasszeműnek kellett lenniük, hogy kiszúrják ezeket: első pillantásra ugyanis egyszerű, borzalmas hirdetőplakátnak tűntek. A sorozat alkotója, Issa López szerint azonban mindez szándékos volt, majd még a Chat GPT-be is beleszállt, ami pont a forgatás közben robbant be. A gyenge lábakon álló érveléstől azonban sokkal valószínűbb egy X (korábban Twitter)-felhasználó véleménye, aki szerint az alkotók egyszerűen szerzői jogi problémával szembesültek, ezért az utolsó pillanatban kellett kicserélniük a két, háttérben található plakátot – ezért fordultak az AI-hez.
what is going on with the AI generated posters in True Detective pic.twitter.com/hLEM7pmAUM
— rachel (@rachelmillman) January 22, 2024
Ennél is nagyobb felháborodást keltett az év egyik horrorszenzációja, a Late Night with the Devil; egy 1977-es, halloweeni élő televíziós adásról szól, amely során a szó szoros értelmében elszabadul a pokol.
A film néhány képátmeneténél az alkotók ugyanis AI segítségével generáltak képeket, emiatt pedig sok filmrajongó bojkottra szólította fel a közönséget. Ennek ellenére a Sátánt tematizáló film ironikus módon első hétvégéjén 666 666 dollár bevételt hozott. „Csodálatos grafikai és gyártástervező csapatunkkal együttműködve, akik fáradhatatlanul dolgoztak a film 70-es éveket idéző esztétikáján, kísérleteztünk az AI-val három állókép megalkotásával, amelyeket megvágtunk és amelyek közbeiktatva rövid ideig a moziban is megjelentek” – fogalmaztak közleményükben a film rendezői, Cameron és Colin Cairnes. A botrány ellenére a film remek kritikákat kapott és a nézők is kedvezően fogadták. A felháborodás azonban jól jelzi, mennyire kritikus a közvélemény az AI-val szemben, főleg ha az állásokat veszélyeztet, és épp abba avatkozik be, amelyről sokáig azt hittük, egyedül az ember sajátja: a művészetbe és az alkotásba.
for anyone doubting late night with the devil uses AI.
— jeremy (@jeremylovesyall) March 20, 2024
very disappointing to hear about this. don't support it. don't pay to watch it. pic.twitter.com/A9G8HQGz8j
Nemrég a DC kiadót vádolták meg, hogy az aktuális Batman képregénysorozatuk 143. számában néhány, AI-generálta kép szerepel, amelyekben fura anatómia és kéztartás fedezhető fel. De a Pink Floydról is leszedték a keresztvizet, amiért a Dark Side of the Moon album 50. évfordulójára megrendezett verseny egyik díjazottjának alkotása mesterséges intelligencia segítségével készült.
Legújabban épp a kiválóságról és művészetpártolásáról ismert csodastúdió, az A24 került célkeresztbe. A cég tavaly jelentette be, hogy kommerszebbé válik, friss bemutatója, a Polgárháború pedig máris rekordot jelentő bevétellel nyitott a mozikasszáknál. Az örömbe azonban hamar üröm merült, mikor kiderült, hogy a mozi számos plakátja AI-val készült.
Ezeken ismert városok háború tépázta képei láthatóak, melyek nemcsak nem jelennek meg a filmben, de még hamisak is: az alábbi poszt például arra hívja fel a figyelmet, hogy a chicagói Marina City tornyai (melyeket a Wilco Yankee Hotel Foxtrot című albuma vitt be a popkultúrába, épp ezért Wilco-tornyokként is ismertek) a valóságban egymás mellett állnak.
Chicagoans will see this and want to avoid the film. We know what our city looks like, what message is A24 sending by publishing A.I. imitations that would get a true artist fired had they made these mistakes? The Marina City towers should be next to each other. pic.twitter.com/JgrVdg8Rez
— Ben Crew (@BenjaminCrew1) April 17, 2024
És ez még csak a legszembetűnőbb hiba: mint arra az AV Club cikke felhívja a figyelmet, van, ahol egy autónak három ajtaja van, egy hajóban nincsenek ülések, vagy épp egy hattyú sikerült a reálisnál jóval nagyobbra. Mindez pedig azért is ironikus, mert a Polgárháború rendezője, Alex Garland számára épp az az Ex Machina hozta meg a sikert, ami arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia legalább akkora fenyegetést jelent az emberiség számára, mint az atombomba.
A Netflix pedig talán még az A24-nél is tovább ment: Mit követett el Jennifer Pan? című filmjükben AI-generálta képeket használtak. Mivel azonban ez a Late Night with the Devillel ellentétben true crime dokumentumfilm, gyakorlatilag meghamisították a valóságot. A film Jennifer Panről szól, aki 2010-ben azzal hívta fel a rendőrséget, hogy szüleit megtámadták és lelőtték, a gyanú azonban hamar rá terelődött. A dokuban Jennifert boldog, bolondos, magabiztos lánynak ábrázolták, ennek alátámasztására pedig több fotót is manipuláltak. A Futurism cikkében látható, hogy az AI a kezek generálásával nem bírt, de több egyéb részlet is mutatja, hogy a technológia közel sem elég kiforrott még; arra azonban elég, hogy a dramaturgiának megfelelően változtassa meg a képeket, vagy épp elvegye a grafikusok és illusztrátorok munkáját.
Netflix has used AI-generated images in a new true crime doc ‘WHAT JENNIFER DID’ to present Jennifer Pan as happy & confident before she was convicted of murder.
— DiscussingFilm (@DiscussingFilm) April 18, 2024
Use of AI tools is not disclosed in the credits.
(Source: https://t.co/MYN1n1WTF0) pic.twitter.com/DdV5zea1oh
A Mit követett el Jennifer Pan? a stáblistáján sem tüntette fel, hogy mesterséges intelligenciát használtak. Ijesztőnek tűnik tehát belegondolni, hány alkalommal fordulhatott már elő, hogy Hollywoodban bevetették az AI-csodafegyvert, és nem buktak le vele. És mi vár ránk a jövőben, amikor a még fejletebbé válik a technika?
