Peter Jackson továbbra sem tud elszakadni a Beatlestől

  • narancs.hu
  • 2024. április 22.

Mikrofilm

Ezúttal a Let It Be című 1980-as dokumentumfilmet újította fel.

Ha Peter Jacksonnak beakad valami, akkor hosszú-hosszú ideig nem ereszti el a témát. Karrierje kezdetén a horrorfilmekre pörgött rá (Ízlésficam, Hullajó!, Törjön ki a frász!); majd több mint másfél évtizedet áldozott az életéből J. R. R. Tolkien műveinek vászonra adaptálására. Most pedig már hosszú ideje a The Beatles áll figyelmének középpontjában. Három éve mutatták be Get Back című maratoni, többrészes dokumentumfilmjét a Let It Be album készítéséről (kritikánk ide kattintva olvasható), majd John Lennon egy régi demofelvételét túrta elő és újította fel, amiből megszületett a Now and Then – évtizedek óta az első eredeti Beatles-dal, ami még videóklipet is kapott.

Az újkori beatlemániának azonban nincs vége: Jackson ezúttal Michael Lindsay-Hogg 1970-es, Let It Be című dokumentumfilmjét újította fel. Ennek számtalan kimaradt jelenetét felhasználta már a Get Backben is, innen jött az ötlet, hogy érdemes lenne a bandáról szóló talán legismertebb dokut is leporolni.

„Nagyon szerencsésnek mondhattam magam, hogy felhasználhattam Michael kivágott jeleneteit a Get Backhez – mindig úgy gondoltam, hogy a Let It Be-hez is szükség van ahhoz, hogy a Get Back-sztori teljes legyen” – fogalmazott közleményében Peter Jackson. „Ma már úgy gondolok minderre, mint egyetlen, epikus történetre, amely öt évtized után végre teljessé vált. A két projekt támogatja és felerősíti egymást: a Let It Be a Get Back csúcspontja, míg a Get Back létfontosságú, hiányzó kontextust nyújt a Let It Be-hez. Michael Lindsay-Hogg végig kedves és segítőkész volt, amíg a Get Backet készítettem, és úgy helyes, hogy az ő eredeti filmjéé legyen az utolsó szó – sokkal jobban szólva és kinézve, mint anno 1970-ben” – tette hozzá.

A Let It Be a 80-as évek óta legális formában gyakorlatilag elérhetetlennek számít, DVD-n soha nem jelent meg, a különböző videófeltöltőkön elérhető változatok pedig jellemzően VHS-átiratok. Rendezője, Michael Lindsay-Hogg főleg tévéfilmekről és -sorozatokról ismert, két Emmyre és négy BAFTA TV-díjra is jelölték – utóbbit egyszer el is nyerte az Utolsó látogatás című 1981-es minisorozatért, amiben a fiatal Jeremy Irons szerepelt. Rendezett videoklipeket a Beatlesnek, a Rolling Stonesnak és Whitney Houstonnak is. Legismertebb munkája azonban máig a Let It Be, amelyről némi keserűséggel így nyilatkozott: „A dokumentumfilm elkészült 1969 októberében-novemberében, de csak 1970 áprilisában jött ki. Egy hónappal a megjelenés előtt a Beatles hivatalosan is feloszlott. Szóval az emberek szomorúsággal a szívükben, úgy mentek megnézni a Let It Be-t, hogy közben azon járt az eszük, hogy soha többé nem látják újra együtt a bandát. Ez pedig a film fogadtatására is árnyékot vetett.” Ma már azonban szerinte sokkal inkább értékelni tudjuk a zenekari tagok örömét, lelkesedését, azt, milyen izgatottan készültek a legendássá vált tetőkoncertre (a zenekar 1969. január 30-án adta utolsó koncertjét a londoni Apple stúdió épületének tetején).

Lindsay-Hoggot lenyűgözte, hogy Jackson mire volt képes az ő régi felvételeivel a Get Backben, és elismerően nyilatkozott arról is, hogyan újította fel az ő Let It Be-jét. „Úgy fog kinézni, ahogy 1969-ben vagy 1970-ben is szerettük volna, habár a kérésemre Peter egy kissé filmszerűbb megjelenést kölcsönzött neki, mint a Get Backnek, kicsit modernebb, digitálisabb külsőt” – magyarázta. Azt is elárulta, hogy Jackson már a Get Back-projekt kezdetén felkereste és lobbizott azért, hogy adják ki újra a dokumentumfilmet. A felújítások mellett azonban Jackson már azzal az ötlettel is kacérkodott, milyen lenne az eredeti hangsávokból új Beatles-dalokat létrehozni.

A felújított Let It Be május 8-án érkezik a Disney+-ra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.