Peter Jackson továbbra sem tud elszakadni a Beatlestől

  • narancs.hu
  • 2024. április 22.

Mikrofilm

Ezúttal a Let It Be című 1980-as dokumentumfilmet újította fel.

Ha Peter Jacksonnak beakad valami, akkor hosszú-hosszú ideig nem ereszti el a témát. Karrierje kezdetén a horrorfilmekre pörgött rá (Ízlésficam, Hullajó!, Törjön ki a frász!); majd több mint másfél évtizedet áldozott az életéből J. R. R. Tolkien műveinek vászonra adaptálására. Most pedig már hosszú ideje a The Beatles áll figyelmének középpontjában. Három éve mutatták be Get Back című maratoni, többrészes dokumentumfilmjét a Let It Be album készítéséről (kritikánk ide kattintva olvasható), majd John Lennon egy régi demofelvételét túrta elő és újította fel, amiből megszületett a Now and Then – évtizedek óta az első eredeti Beatles-dal, ami még videóklipet is kapott.

Az újkori beatlemániának azonban nincs vége: Jackson ezúttal Michael Lindsay-Hogg 1970-es, Let It Be című dokumentumfilmjét újította fel. Ennek számtalan kimaradt jelenetét felhasználta már a Get Backben is, innen jött az ötlet, hogy érdemes lenne a bandáról szóló talán legismertebb dokut is leporolni.

„Nagyon szerencsésnek mondhattam magam, hogy felhasználhattam Michael kivágott jeleneteit a Get Backhez – mindig úgy gondoltam, hogy a Let It Be-hez is szükség van ahhoz, hogy a Get Back-sztori teljes legyen” – fogalmazott közleményében Peter Jackson. „Ma már úgy gondolok minderre, mint egyetlen, epikus történetre, amely öt évtized után végre teljessé vált. A két projekt támogatja és felerősíti egymást: a Let It Be a Get Back csúcspontja, míg a Get Back létfontosságú, hiányzó kontextust nyújt a Let It Be-hez. Michael Lindsay-Hogg végig kedves és segítőkész volt, amíg a Get Backet készítettem, és úgy helyes, hogy az ő eredeti filmjéé legyen az utolsó szó – sokkal jobban szólva és kinézve, mint anno 1970-ben” – tette hozzá.

A Let It Be a 80-as évek óta legális formában gyakorlatilag elérhetetlennek számít, DVD-n soha nem jelent meg, a különböző videófeltöltőkön elérhető változatok pedig jellemzően VHS-átiratok. Rendezője, Michael Lindsay-Hogg főleg tévéfilmekről és -sorozatokról ismert, két Emmyre és négy BAFTA TV-díjra is jelölték – utóbbit egyszer el is nyerte az Utolsó látogatás című 1981-es minisorozatért, amiben a fiatal Jeremy Irons szerepelt. Rendezett videoklipeket a Beatlesnek, a Rolling Stonesnak és Whitney Houstonnak is. Legismertebb munkája azonban máig a Let It Be, amelyről némi keserűséggel így nyilatkozott: „A dokumentumfilm elkészült 1969 októberében-novemberében, de csak 1970 áprilisában jött ki. Egy hónappal a megjelenés előtt a Beatles hivatalosan is feloszlott. Szóval az emberek szomorúsággal a szívükben, úgy mentek megnézni a Let It Be-t, hogy közben azon járt az eszük, hogy soha többé nem látják újra együtt a bandát. Ez pedig a film fogadtatására is árnyékot vetett.” Ma már azonban szerinte sokkal inkább értékelni tudjuk a zenekari tagok örömét, lelkesedését, azt, milyen izgatottan készültek a legendássá vált tetőkoncertre (a zenekar 1969. január 30-án adta utolsó koncertjét a londoni Apple stúdió épületének tetején).

Lindsay-Hoggot lenyűgözte, hogy Jackson mire volt képes az ő régi felvételeivel a Get Backben, és elismerően nyilatkozott arról is, hogyan újította fel az ő Let It Be-jét. „Úgy fog kinézni, ahogy 1969-ben vagy 1970-ben is szerettük volna, habár a kérésemre Peter egy kissé filmszerűbb megjelenést kölcsönzött neki, mint a Get Backnek, kicsit modernebb, digitálisabb külsőt” – magyarázta. Azt is elárulta, hogy Jackson már a Get Back-projekt kezdetén felkereste és lobbizott azért, hogy adják ki újra a dokumentumfilmet. A felújítások mellett azonban Jackson már azzal az ötlettel is kacérkodott, milyen lenne az eredeti hangsávokból új Beatles-dalokat létrehozni.

A felújított Let It Be május 8-án érkezik a Disney+-ra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.