Leállt a filmipar, sztrájkba lépnek az amerikai színészek – de mit is akarnak?

Mikrofilm

Nincs több kamera előtti vagy mögötti munka, promóciós körút, interjúk, fesztiválok vagy díjátadók. A színészek az írókhoz hasonlóan nagyobb kompenzációt akarnak és az AI-ra is kiterjedő, megfelelő megállapodást.

A hollywoodi írók immár több mint két hónapja sztrájkolnak többek között az alacsony jogdíjak, a streamingek és a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) miatt (követeléseiket, valamint magát a sztrájkot ebben és ebben a cikkünkben mutattuk be). Nem ők az egyetlenek azonban, akik változást szeretnének ezekben a témákban: az amerikai színészek szintén elégedetlenek a helyzettel.

Az őket tömörítő, több mint 160 ezer tagot számláló SAG-AFTRA (Screen Actors Guild – American Federation of Television and Radio Artists) szervezet csütörtökön jelentette be, hogy szintén sztrájkba lépnek, miután nem sikerült megegyezniük a producereket tömörítő AMPTP-vel (Mozis és Televíziós Producerek Szövetsége). Eredetileg június 30-ig voltak érvényesek a korábbi szerződések, de a határidőt kitolták július 12-ig – ám addig az időpontig sem jutottak dűlőre a felek. A szakszervezet 65 ezer, a kérdésben szavazó tagjának 98 százaléka támogatta a sztrájkot.

Ez lesz a második alkalom Hollywood történetében, hogy az írók és színészek egyszerre tartanak munkabeszüntetést. Az első és eddig egyetlen ilyen alkalom 1960-ban volt, amikor a színészi szakszervezet élén még Ronald Reagan állt – akkor szintén egy forradalmi változás, a felfutóban lévő tévéipar miatt léptek sztájkba az írók és a színészek. A reklámszínészek emellett 2000-ben, a film- és tévészínészek pedig legutóbb 1986-ban léptek sztrájkba.

USA WGA SAG AFTRA STRIKE

 
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent
 

 

„A szakszervezeti tagoknak be kell fejezniük a munkát, amíg nem sikerül egy fair szerződést kötnünk. Nem hagytak számunkra más lehetőséget” – fogalmazott a szervezetet képviselő Duncan Crabtree-Ireland. Fran Drescher elnök nála is erősebben fogalmazott:

„Egy rendkívül kapzsi vállalkozás áldozatai vagyunk. Egy ponton kötelesek vagyunk kimondani: nem, ezt nem tűrhetjük tovább.

Őrültek vagyok, mit csináltok? Miért csináljátok ezt?”. Hozzátette: a streamingek és az AI teljesen megváltoztatja, vagy épp meg fogja változtatni a filmipart, a szerződéseknek pedig ennek megfelelően szintén változniuk kell.

A színészek pénteken már táblákkal felszerelkezve csatlakoztak a stúdiók előtt tüntető írókhoz. A sztrájkszabályok szerint a SAG-AFTRA tagjai nemcsak nem léphetnek kamera elé, de nem végezhetnek semmilyen kamera mögötti színészei munkát sem, így nem szinkronizálhatnak, narrálhatnak vagy énekelhetnek. Nem jelenhetnek meg premiereken sem, nem adhatnak interjút az elkészült munkájukkal kapcsolatban, nem mehetnek díjátadókra, filmfesztiválra és a social mediában sem reklámozhatják filmjeiket.

Épp a sztrájk indulásakor tartották az év egyik legjobban várt premierjét: Christopher Nolan Oppenheimere Londonban debütált, amelyen a film magyar szereplője, a Szilárd Leót alakító Haumann Máté is részt vett. A színészek – köztük Matt Damon és Emily Blunt – azonban a sztrájk életbe lépésével még a vetítés előtt távoztak.

A sztrájkkal viszont nemcsak az ilyen nagyszabású premiereknek áldozott le, de az olyan, egyébként is bajban lévő eseményeknek is, mint az év legnagyobb képregényes fesztiválja, a San Diegó-i Comic Con, melyet ebben a cikkünkben mutattunk be. A legnagyobb presztízsű tévés díj, az Emmy jelöltjeit még a sztrájk előtt, szerdán kihirdették – a kampányolás azonban várhatóan elmarad.

Míg az írók sztrájkra után néhány produkció – mint például az HBO Trónok harca-spinoffjának, a Sárkányok házának második évada – tovább foroghatott az írók részvétele nélkül is a már elkészült forgatókönyvekkel,

a színészek munkabeszüntetésével gyakorlatilag minden produkció és forgatás azonnal leállt.

Itt is akadnak azonban kiskapuk: a már emlegetett Sárkányok háza felvételei tovább folytatódnak az Egyesült Királyságban a nyáron, hiszen azon többségében brit színészek dolgoznak. Az HBO egy másik, ott forgó műsora, az Ipar ugyancsak nem áll le: az Egyesült Királyság törvényeinek értelmében a szakszervezeti tagok nem sztrájkolhatnak más országok szakszervezeteivel egységben.

És hogy mit akarnak a színészek? Nagyjából azt, amit az írók: jobb fizetést, kedvezőbb munkakörülményeket, a streamingek ugyanis gyökeresen felforgatták a filmipart, az AI pedig hasonló változásokat hozhat el a szakértők szerint – ennek pedig szerintük a színészek szerződéseiben is meg kellene jelenniük.

A Neflix és társai például sokkal kevesebb vetítés utáni részesedést (residual) fizet, és a művészek akkor sem kapnak több pénzt, ha a sorozatuk vagy a filmjük sikeres lesz, illetve ugyanígy nem részesülnek az újrajátszásokból sem, hiszen a streamingeken a tartalmak állandóan elérhetőek, így ez a bevételi forrásuk gyakorlatilag megszűnt. Szintén gondot jelent, hogy az infláció ellenére sem emelkedett a fizetésük.

Ami az AI-t illeti, a SAG az írókhoz hasonlóan biztosítékot akar, hogy a mesterségesen generált színészek nem veszik át az eredetiek helyét, ahogy azt például a Bosszúállók rendezője vizionálta. Különösen felháborítónak tartják a producerek ezzel kapcsolatos ajánlatát: eszerint a statisztákat és háttérszínészeket digitális beszkennelnék, amiért egynapi bért kapnának – majd a cégek örökre birtokolhatnák a színészek digitális mását és bármikor felhasználhatnák azt bármilyen projektre anélkül, hogy a színészek beleegyezésére volna szükségük.

A producerek természetesen nem értenek egyet a színészek követelésével: szerintük egy történelmi léptékű fizetés- és részesedésemelést ajánlottak, amely a nyugdíjak és a biztosítás terén is előrelépést jelentett, valamint szavaik szerint úttörő volt az AI-val kapcsolatos ajánlatuk is. Bob Iger, a Disney régi-új főnöke egy friss interjúban úgy fogalmazott: a filmipar épp csak kezd kilábalni a COVID-ból, így ez a lehető legrosszabb időpont a munkabeszüntetésre, emellett hozzátette, hogy a színészek elvárásai szerinte nem reálisak.

Iger egymagában akár 27 millió dollárt kereshet a stúdió vezetőjeként idén. Összehasonlításként: az Írók Céhe (WGA) szerint ha teljesítenék követeléseiket, ezzel garantálva a több mint 10 ezer forgatókönyvíró biztos megélhetését és fair fizetését, az az egész filmiparnak körülbelül évi 429 millió dollárba kerülne, ami a stúdiók nyereségének csak töredékrésze. A 2007-08-as 100 napos írósztrájk viszont kb. 2,1 milliárd dolláros veszteséget okozott Kalifornia államnak. Nem tudni, a színészek kéréseinek teljesítése mennyibe fájna a stúdióknak – a magasabb fizetések és a nagyobb taglétszám miatt sejthetően jóval többe –, viszont a munkabeszüntetésük is érzékenyebben érinti majd Hollywoodot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.