Leállhatnak a sorozatok és a beszélgetős műsorok a forgatókönyvírók sztrájkja miatt

Mikrofilm

A streamingplatformok kizsigerelik őket, a stúdiók viszont nem fogadták el követeléseiket, így az Írók Céhe sztrájkot hirdetett.

Tizenöt év után ismét sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók. Hogy pontosan mi vezetett ehhez, és hogyan alakult a legutóbbi, 2007-08-as munkabeszüntetés, itt foglaltuk össze. Ahogy a cikkben jeleztük, május 1-ig voltak érvényes szerződések, azaz eddig kellett volna megállapodni a folytatásról az Írók Céhe (WGA) és az AMPTP (Mozis és Televíziós Producerek Szövetsége) képviselőinek. Mivel ez nem történt meg, a WGA pedig történelmi mértékű, 97 százalékos jóváhagyást kapott több mint 10 ezer fős tagságától a sztrájkra, május 2-án a szervezet tagjai letették a tollat és nem nyúlnak a klaviatúrájukhoz.

Az írók több követelést is megfogalmaztak, ezek mögött pedig többségében a streamingplatformok térnyerése áll: a Netflix és társai az elmúlt években a teljes filmipart átalakították, az írók azonban változatlanul azok között a feltételek között dolgoztak, amit még évekkel korábban sikerült kierőszakolniuk a producerektől. Amikor azonban annak idején megegyeztek ezekben a kondíciókban, a streaming még gyerekcipőben járt.

Ma már ezek a cégek számítanak a fő munkaadóknak, hiába van azonban minden eddiginél több tévéműsor és film nekik köszönhetőek, az írók kevesebbet keresnek mint valaha.

Két fő követelés van, amiben az íróknak és a producereknek sehogy sem sikerült megegyezniük. Az egyik szerint az epizódok számától függően a stúdióknak minimum 6-12 írót kellene alkalmazniuk egy-egy sorozat készítésekor. A másik, hogy évadonként minimum 10-52 hétig foglalkoztassák őket. A hagyományos csatornák korábban úgynevezett írói szobákat (writer’s room) tartottak fenn, az itt tevékenykedő írók pedig a produkció teljes ideje alatt részt vettek a munkában – azaz folyamatosan dolgoztak a készülő sorozaton. Ez egy teljes írói stábnak stabil, hosszantartó jövedelmet biztosított, hiszen egy sorozat 20, nem ritkán 30 részből áll, amihez sok író kellett, a munka pedig közel egy évig tartott. Ma a streamingen 10, sőt, sokszor 8 vagy 6 részből áll egy rész, ráadásul jellemzően az adott évad összes része egyszerre válik elérhetővé. Pluszban a cégek azzal igyekeznek csökkenteni a gyártási költségeket, hogy csak pár írót bérelnek fel, őket is csak pár hónapra az előkészítés fázisában – ez az ún. mini room intézménye.

Az ebben dolgozók rövid idő alatt megírják a teljes évadot, majd búcsút is intenek nekik – így nézhetnek újabb munka után; márpedig Hollywoodban épp ez a legnehezebb.

A producerek az írók ezen két követelését ellenajánlat nélkül utasították el. Mint közleményükből kiderül, hajlandóak lettek volna nagyobb kompenzációt adni és növelni az írók jogdíjrészesedését (residuals) a streamingtartalmak után, azonban a fenti két kérést egyszerűen lesöpörték az asztalról. A WGA ugyancsak szerette volna, ha a streamingen is érvényes lenne, ami a hagyományos csatornákon: ha egy sorozat utóbbin sikert arat, az író nagyobb fizetést kap, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy többen nézzék a csatornát, azaz magasabb reklámbevételekhez jusson. Ám a streamingeken nincs ilyen: hiába írja meg valaki a következő Nyerd meg az életed!-et, nem kap több pénzt. A WGA úgy számít, követelésük körülbelül évi 429 millió dolláros plusz kiadást jelentene – ez körülbelül két Marvel-mozi gyártási költsége. A producerek ellenajánlata évi 86 millió dollárról szólt.

Az írók szintén szerették volna elejét venni a AI, azaz a mesterséges intelligencia térnyerésének – annyit sikerült elérniük, hogy az AMPTP megígérte, hogy tanulmányozni fogja a kérdést. Szintén szerették volna, ha emelkedik az író-producerek díjazása, valamint a produkciók előkészítésén dolgozó írók bére. Ezekben a kérdésekben legalább elindult valamiféle egyeztetés, de mivel a fenti két követelésben ez elmaradt, az írók végül a sztrájk mellett döntöttek.

„Minden író tudja, hogy a cégek tönkretették ezt az ipart. Épp az íróktól vettek el annyit, akik gazdaggá tették őket. De nem vehetik el tőlünk a szolidaritásunkat és a közös elköteleződésünket, hogy megmentsük magunkat és ezt a szakmát, amit annyira szeretünk. Reménykedtünk benne, hogy mindez megoldható észszerű beszélgetés keretein belül. Most majd megoldjuk nehézségek árán. Jelenünk és jövőnk érdekében nem volt más választásunk” – nyilatkozott a WGA egyik vezetője. A sztrájk azt jelenti, hogy megállt a sorozatok forgatókönyveinek írása, és azok a műsorok is abbamaradtak, ahol a showrunner maga is író. Hogy mindebből mit érez majd meg a közönség, az azon múlik, mennyi ideig tart majd a munkabeszüntetést: a mozifilmek jellemzően kevésbé érzik meg a sztrájkot, a sorozatoknál viszont lehet fennakadás. A leghamarabb azonban a napi gyártású showműsoroknák csapódik le a dolog: a late night beszélgetős műsorok többsége egy időre biztos leáll majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”