Leállhatnak a sorozatok és a beszélgetős műsorok a forgatókönyvírók sztrájkja miatt

Mikrofilm

A streamingplatformok kizsigerelik őket, a stúdiók viszont nem fogadták el követeléseiket, így az Írók Céhe sztrájkot hirdetett.

Tizenöt év után ismét sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók. Hogy pontosan mi vezetett ehhez, és hogyan alakult a legutóbbi, 2007-08-as munkabeszüntetés, itt foglaltuk össze. Ahogy a cikkben jeleztük, május 1-ig voltak érvényes szerződések, azaz eddig kellett volna megállapodni a folytatásról az Írók Céhe (WGA) és az AMPTP (Mozis és Televíziós Producerek Szövetsége) képviselőinek. Mivel ez nem történt meg, a WGA pedig történelmi mértékű, 97 százalékos jóváhagyást kapott több mint 10 ezer fős tagságától a sztrájkra, május 2-án a szervezet tagjai letették a tollat és nem nyúlnak a klaviatúrájukhoz.

Az írók több követelést is megfogalmaztak, ezek mögött pedig többségében a streamingplatformok térnyerése áll: a Netflix és társai az elmúlt években a teljes filmipart átalakították, az írók azonban változatlanul azok között a feltételek között dolgoztak, amit még évekkel korábban sikerült kierőszakolniuk a producerektől. Amikor azonban annak idején megegyeztek ezekben a kondíciókban, a streaming még gyerekcipőben járt.

Ma már ezek a cégek számítanak a fő munkaadóknak, hiába van azonban minden eddiginél több tévéműsor és film nekik köszönhetőek, az írók kevesebbet keresnek mint valaha.

Két fő követelés van, amiben az íróknak és a producereknek sehogy sem sikerült megegyezniük. Az egyik szerint az epizódok számától függően a stúdióknak minimum 6-12 írót kellene alkalmazniuk egy-egy sorozat készítésekor. A másik, hogy évadonként minimum 10-52 hétig foglalkoztassák őket. A hagyományos csatornák korábban úgynevezett írói szobákat (writer’s room) tartottak fenn, az itt tevékenykedő írók pedig a produkció teljes ideje alatt részt vettek a munkában – azaz folyamatosan dolgoztak a készülő sorozaton. Ez egy teljes írói stábnak stabil, hosszantartó jövedelmet biztosított, hiszen egy sorozat 20, nem ritkán 30 részből áll, amihez sok író kellett, a munka pedig közel egy évig tartott. Ma a streamingen 10, sőt, sokszor 8 vagy 6 részből áll egy rész, ráadásul jellemzően az adott évad összes része egyszerre válik elérhetővé. Pluszban a cégek azzal igyekeznek csökkenteni a gyártási költségeket, hogy csak pár írót bérelnek fel, őket is csak pár hónapra az előkészítés fázisában – ez az ún. mini room intézménye.

Az ebben dolgozók rövid idő alatt megírják a teljes évadot, majd búcsút is intenek nekik – így nézhetnek újabb munka után; márpedig Hollywoodban épp ez a legnehezebb.

A producerek az írók ezen két követelését ellenajánlat nélkül utasították el. Mint közleményükből kiderül, hajlandóak lettek volna nagyobb kompenzációt adni és növelni az írók jogdíjrészesedését (residuals) a streamingtartalmak után, azonban a fenti két kérést egyszerűen lesöpörték az asztalról. A WGA ugyancsak szerette volna, ha a streamingen is érvényes lenne, ami a hagyományos csatornákon: ha egy sorozat utóbbin sikert arat, az író nagyobb fizetést kap, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy többen nézzék a csatornát, azaz magasabb reklámbevételekhez jusson. Ám a streamingeken nincs ilyen: hiába írja meg valaki a következő Nyerd meg az életed!-et, nem kap több pénzt. A WGA úgy számít, követelésük körülbelül évi 429 millió dolláros plusz kiadást jelentene – ez körülbelül két Marvel-mozi gyártási költsége. A producerek ellenajánlata évi 86 millió dollárról szólt.

Az írók szintén szerették volna elejét venni a AI, azaz a mesterséges intelligencia térnyerésének – annyit sikerült elérniük, hogy az AMPTP megígérte, hogy tanulmányozni fogja a kérdést. Szintén szerették volna, ha emelkedik az író-producerek díjazása, valamint a produkciók előkészítésén dolgozó írók bére. Ezekben a kérdésekben legalább elindult valamiféle egyeztetés, de mivel a fenti két követelésben ez elmaradt, az írók végül a sztrájk mellett döntöttek.

„Minden író tudja, hogy a cégek tönkretették ezt az ipart. Épp az íróktól vettek el annyit, akik gazdaggá tették őket. De nem vehetik el tőlünk a szolidaritásunkat és a közös elköteleződésünket, hogy megmentsük magunkat és ezt a szakmát, amit annyira szeretünk. Reménykedtünk benne, hogy mindez megoldható észszerű beszélgetés keretein belül. Most majd megoldjuk nehézségek árán. Jelenünk és jövőnk érdekében nem volt más választásunk” – nyilatkozott a WGA egyik vezetője. A sztrájk azt jelenti, hogy megállt a sorozatok forgatókönyveinek írása, és azok a műsorok is abbamaradtak, ahol a showrunner maga is író. Hogy mindebből mit érez majd meg a közönség, az azon múlik, mennyi ideig tart majd a munkabeszüntetést: a mozifilmek jellemzően kevésbé érzik meg a sztrájkot, a sorozatoknál viszont lehet fennakadás. A leghamarabb azonban a napi gyártású showműsoroknák csapódik le a dolog: a late night beszélgetős műsorok többsége egy időre biztos leáll majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.