Leállhatnak a sorozatok és a beszélgetős műsorok a forgatókönyvírók sztrájkja miatt

Mikrofilm

A streamingplatformok kizsigerelik őket, a stúdiók viszont nem fogadták el követeléseiket, így az Írók Céhe sztrájkot hirdetett.

Tizenöt év után ismét sztrájkba léptek az amerikai forgatókönyvírók. Hogy pontosan mi vezetett ehhez, és hogyan alakult a legutóbbi, 2007-08-as munkabeszüntetés, itt foglaltuk össze. Ahogy a cikkben jeleztük, május 1-ig voltak érvényes szerződések, azaz eddig kellett volna megállapodni a folytatásról az Írók Céhe (WGA) és az AMPTP (Mozis és Televíziós Producerek Szövetsége) képviselőinek. Mivel ez nem történt meg, a WGA pedig történelmi mértékű, 97 százalékos jóváhagyást kapott több mint 10 ezer fős tagságától a sztrájkra, május 2-án a szervezet tagjai letették a tollat és nem nyúlnak a klaviatúrájukhoz.

Az írók több követelést is megfogalmaztak, ezek mögött pedig többségében a streamingplatformok térnyerése áll: a Netflix és társai az elmúlt években a teljes filmipart átalakították, az írók azonban változatlanul azok között a feltételek között dolgoztak, amit még évekkel korábban sikerült kierőszakolniuk a producerektől. Amikor azonban annak idején megegyeztek ezekben a kondíciókban, a streaming még gyerekcipőben járt.

Ma már ezek a cégek számítanak a fő munkaadóknak, hiába van azonban minden eddiginél több tévéműsor és film nekik köszönhetőek, az írók kevesebbet keresnek mint valaha.

Két fő követelés van, amiben az íróknak és a producereknek sehogy sem sikerült megegyezniük. Az egyik szerint az epizódok számától függően a stúdióknak minimum 6-12 írót kellene alkalmazniuk egy-egy sorozat készítésekor. A másik, hogy évadonként minimum 10-52 hétig foglalkoztassák őket. A hagyományos csatornák korábban úgynevezett írói szobákat (writer’s room) tartottak fenn, az itt tevékenykedő írók pedig a produkció teljes ideje alatt részt vettek a munkában – azaz folyamatosan dolgoztak a készülő sorozaton. Ez egy teljes írói stábnak stabil, hosszantartó jövedelmet biztosított, hiszen egy sorozat 20, nem ritkán 30 részből áll, amihez sok író kellett, a munka pedig közel egy évig tartott. Ma a streamingen 10, sőt, sokszor 8 vagy 6 részből áll egy rész, ráadásul jellemzően az adott évad összes része egyszerre válik elérhetővé. Pluszban a cégek azzal igyekeznek csökkenteni a gyártási költségeket, hogy csak pár írót bérelnek fel, őket is csak pár hónapra az előkészítés fázisában – ez az ún. mini room intézménye.

Az ebben dolgozók rövid idő alatt megírják a teljes évadot, majd búcsút is intenek nekik – így nézhetnek újabb munka után; márpedig Hollywoodban épp ez a legnehezebb.

A producerek az írók ezen két követelését ellenajánlat nélkül utasították el. Mint közleményükből kiderül, hajlandóak lettek volna nagyobb kompenzációt adni és növelni az írók jogdíjrészesedését (residuals) a streamingtartalmak után, azonban a fenti két kérést egyszerűen lesöpörték az asztalról. A WGA ugyancsak szerette volna, ha a streamingen is érvényes lenne, ami a hagyományos csatornákon: ha egy sorozat utóbbin sikert arat, az író nagyobb fizetést kap, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy többen nézzék a csatornát, azaz magasabb reklámbevételekhez jusson. Ám a streamingeken nincs ilyen: hiába írja meg valaki a következő Nyerd meg az életed!-et, nem kap több pénzt. A WGA úgy számít, követelésük körülbelül évi 429 millió dolláros plusz kiadást jelentene – ez körülbelül két Marvel-mozi gyártási költsége. A producerek ellenajánlata évi 86 millió dollárról szólt.

Az írók szintén szerették volna elejét venni a AI, azaz a mesterséges intelligencia térnyerésének – annyit sikerült elérniük, hogy az AMPTP megígérte, hogy tanulmányozni fogja a kérdést. Szintén szerették volna, ha emelkedik az író-producerek díjazása, valamint a produkciók előkészítésén dolgozó írók bére. Ezekben a kérdésekben legalább elindult valamiféle egyeztetés, de mivel a fenti két követelésben ez elmaradt, az írók végül a sztrájk mellett döntöttek.

„Minden író tudja, hogy a cégek tönkretették ezt az ipart. Épp az íróktól vettek el annyit, akik gazdaggá tették őket. De nem vehetik el tőlünk a szolidaritásunkat és a közös elköteleződésünket, hogy megmentsük magunkat és ezt a szakmát, amit annyira szeretünk. Reménykedtünk benne, hogy mindez megoldható észszerű beszélgetés keretein belül. Most majd megoldjuk nehézségek árán. Jelenünk és jövőnk érdekében nem volt más választásunk” – nyilatkozott a WGA egyik vezetője. A sztrájk azt jelenti, hogy megállt a sorozatok forgatókönyveinek írása, és azok a műsorok is abbamaradtak, ahol a showrunner maga is író. Hogy mindebből mit érez majd meg a közönség, az azon múlik, mennyi ideig tart majd a munkabeszüntetést: a mozifilmek jellemzően kevésbé érzik meg a sztrájkot, a sorozatoknál viszont lehet fennakadás. A leghamarabb azonban a napi gyártású showműsoroknák csapódik le a dolog: a late night beszélgetős műsorok többsége egy időre biztos leáll majd.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)