A 100 éves Bauhaus áll a 9. Budapest100 programsorozat középpontjában, a művészeti iskola mellett pedig a fővárost is jobban megismerhetik az érdeklődők. A számtalan séta, kiállítás és épületlátogatás mellett a program idén filmvetítésekkel is kiegészül.
A Goethe Intézet támogatásával három német dokumentumfilmet vetítenek, melyek különböző megközelítésből vizsgálják a Bauhaust és igyekszenek tágítani a programsorozat fókuszát. A legtöbb rendezvény ugyanis alapvetően Budapest-központú, míg a dokuk az irányzat nemzetközi hatásait mutatják be.
A Tugendhat-ház című film például mintha a Budapest100 mozgófilmes ars poeticája lenne – csak épp egy cseh villa áll a középpontjában. Az egész estés dokumentumfilm a Brnóban található ikonikus épületen keresztül mutatja be a Tugendhat család, valamint Csehszlovákia történetét és politikai-kulturális közegét.
| ||
A ház 1930-ra épült fel és
a nagypolgári életfelfogás szimbólumának számított
– egészen a nácik hatalomra kerüléséig, ami után a zsidó származású családnak menekülnie kellett belőle.
| ||
A Tugendhat-leszármazottak soha nem kaphatták vissza saját tulajdonukat, az épületben működött terápiás centrum és iskola is, majd fontos szerepet töltött be Csehszlovákia felbomlásakor is. Ha a falak nem is tudnak mesélni, Dieter Reifarth rendező és interjúalanyai megteszik helyettük.
A filmet május 4-én szombaton 20:00-tól vetítik.
A történelmet a győztesek, a Bauhaus történetét pedig a férfiak írták
– legalábbis így tűnik, ha számba vesszük az építészet és a design legismertebb mestereit. Pedig Gropius manifesztumában a radikális új design mellett a nyitott, modern társadalom és a nemek közötti egyenlőség és fontos szerepet játszott.
A Bauhaus nők című 45 perces dokumentumfilm épp ezért azokat a nőket mutatja be, akik kénytelenek voltak férfi kollégáik árnyékában állni.
| ||
Megismerhetjük például Gunta Stölzlt, a modern textildizájn úttörőjét, az egyetlen nőt a Bauhaus mesterei között; vagy épp Friedl Dickert, a szabadgondolkodót, aki a theresienstadti koncentrációs táborban bontakoztatta ki tehetségét és végig hű maradt a Bauhaus pedagógiájához – egészen addig, míg Auschwitzban meg nem gyilkolták.
A film május 5-én vasárnap 20:00-tól látható, a vetítésen pedig Susanne Radelhof rendezőnő is részt vesz, aki maga is a Bauhaus Egyetemen tanult.
Az ideális ülőalkalmatosság,
vagy épp a wc és a fürdőkád közötti legjobb távolság megfejtése
mellett a Bauhaus társadalmi utópia is volt, egy mozgalom, ahol a művészet, a dizájn és az építészet politikai töltetet kapott. Walter Gropiust vagy épp Paul Kleet is olyan kérdések foglalkoztatták, hogy hogyan szeretnénk, és hogyan kellene együtt élnünk, vagy épp milyen közös jövő vár ránk. Az Építeni a jövőt – 100 év Bauhaus című doku ezen gondolatok mentén vizsgálja meg, hogyan alakult ki a Bauhaus társadalmi utópiája, miért bukott el, és milyen üzenetei vannak a mára nézve – van-e, lesz- újrakezdés?
A filmben bejárhatunk egy stockholmi iskolát, vagy épp egy latin-amerikai nyomornegyedet, miközben megnézhetjük, hogy elvont tér-elméletektől kezdve nagyon is valóságos épületekig mennyi mindenre hatott a Bauhaus. Mindezt május 6-án hétfőn este nyolctól.
A vetítések ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
Regisztrálni az adott program címének megjelölésével a következő címen lehet: (max. 60 fő, max. 2 fő/e-mail, 1 program/e-mail)
Helyszín:
Kortárs Építészeti Központ – KÉK,
1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12.
