Szlovénia Oscar-nevezettje is érkezik a Szlovén Filmnapokra

  • narancs.hu
  • 2025. szeptember 26.

Mikrofilm

Emellett jön egy feketekomédia és a szlovén A Pál utcai fiúk is.

Október 2-ától ismét a közelmúlt legjobb szlovén filmjeit nézhetjük majd meg a budapesti Toldi Moziban. A Szlovén Filmnapokat immár kilencedik alkalommal rendezik meg Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségének jóvoltából. A nyitófilm mindjárt az esemény talán legjobban várt alkotása, a Valami van a levegőben  (címlapképünkön). Urška Djukić felnövéstörténete a Berlinalén FIPRESCI-díjat nyert, az ország ezt nevezi a jövő évi Oscar-versenyre is. A főszereplője egy 16 éves, introvertált lány, aki egy lánykórusban barátságot köt egy másik lánnyal. Kapcsolatuk azonban hamar próbára tétetik, ahogy a főhős felfedezi saját szexualitását. „A filmhez akkor jött az ihlet, amikor először hallottam egy szlovén leánykórus énekét. A női erejük felébredésének küszöbén álló lányok hangjának kifejező ereje olyan mélyen megérintett, hogy vissza kellett fojtanom érzelmeimet, különben a koncert közepén sírva fakadtam volna. Először a női hangot kezdtem kutatni, amelyet a történelem során (túl) gyakran elhallgattattak. Ez elvezetett a testhez, a szexualitáshoz és a bűntudathoz fűződő kusza viszonyhoz” – nyilatkozta a film rendezője. A filmet október 2-án, 20 órától vetítik.

A játszótér a miénk egy, A  Pál utcai fiúkat idéző film: egy csapat fiatalnak egy hete van megmenteni a házuk előtti játszóteret, mielőtt lebontják azt. „Két fiú apjaként első kézből megtapasztalhatom, mennyire más a mai gyermekkor: az indiánosdit digitális csaták váltották fel, a legjobb barátok nem a szomszéd utcában, hanem egy másik kontinensen élnek, a felhorzsolt térdek és vérző orrok helyett vannak az égő szemek és a depresszió. Ezzel a filmmel szeretném közelebb hozni a gyerekekhez a szabadtéri játék és a bandázás szépségét, és azt az üzenetet közvetíteni, hogy sosem szabad feladni, mert ha összefogunk, akkor változtathatunk a dolgokon, és szebb jövőt építhetünk!” – mondta a rendező, Klemen Dvornik. Filmje a Szarajevói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb gyermekfilmnek járó díjat, a Zágrábi Filmfesztiválon és a görögországi Olympia Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválon pedig a gyermekzsűri díját. A mozit október 3-án, 20 órától játsszák.

A sokszínűség jegyében érkezik egy feketekomédia is: az Ez rablás! egy szerencsétlen sorsú bűvészról szól, aki mutatvány közben kezét töri, de a biztosító nem akar fizetni, ő pedig az igazságát keresve egy csomó fura eseménybe keveredik. „Olyan filmet akartam készíteni, amely ott kezdődik, ahol az emberek általában feladják, amikor a rendszer félreállítja, megvárakoztatja és kijátssza őket. Mi történne, ha egész egyszerűen nem adnánk fel a küzdelmet?” – nyilatkozta filmjéről a rendező, Gregor Andolšek. Ezt a filmet október 4-én 20 órától nézhetjük.

További információk és jegyvásárlás a Toldi mozi honlapján.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.