Felcsúti meseország: a gázszerelő veje hirtelen topmenedzser lett, s nagyon örül, hogy a magánéletéről kérdezik

  • narancs.hu
  • 2016. április 10.

Narancsblog

A Magyar Építő Zrt. ifjú főnökének nevét eddig csak Mészáros Lőrincével együtt írták le a sajtóban, ám ő most a tetteivel bizonyított.

Pálffy Balázst, a Duna Aszfalt-csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatóját mindenhol csak „Mészáros Lőrinc leendő vejeként” emlegették, miután a részvénytársaság tavaly februárban megszerezte a Magyar Építő Zrt. minősített többségi részesedését, ő pedig májustól a cég első embere lett. A 29 éves fiatalemberről azt is kiderítették, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, vagyis szakmai előélete ezen a területen egyáltalán nincs, ellenben „Facebook-oldala üzenőfalán szinte kivétel nélkül Orbán Viktor szerepléseiről szóló videók, illetve a Fidesz bicskei szervezetét éltető megosztások találhatók”.

Pálffy Balázs

Pálffy Balázs

Fotó: magyarepitok.hu

Azóta több mint egy év telt el, de most végre Pálffy is megszólalt. A bátor Magyar Építők című szakmai portálon kéri ki magának ezt az egészet, ráadásul úgy érzi, immár be is bizonyította rátermettségét. „Nagyon örülök, hogy végre beszélhetek erről, és annak is, hogy az interjú elején van erre lehetőségem – mondja, miután Mészáros Lőrinc neve előkerül. – Szeretném tisztázni, hogy én ebben a cégben az igazgatóság elnökeként szerepelek, és a vállalat szempontjából nem a magánéletem, hanem az elvégzett munkám a fontos. Hangsúlyozom, hogy szeretném távol tartani egymástól a magánéletemet és a cég mindennapjait, nem akarom, hogy a kettőt összemossák. Szerintem senki másnak sem esne jól, ha az üzleti életét és a szeretteihez fűzött viszonyát összekevernék.” Ez milyen: hangsúlyozza.

Kiderül az is, hogy az 1889-ben alapított Magyar Építő vezetése óriási megtiszteltetés számára: „Hazai viszonylatban a legpatinásabb és jelenleg is vezető szerepet játszó magasépítő cégről van szó” – mondja ez a fiatalember, a cikk további részében pedig alig győzi sorolni azokat a megbízásokat, amelyeket a cég azóta kapott, hogy ő tavaly májusban az élére került.

„Az elődömről, Tolnay Tiborról – aki egyébként az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) is alapító tagja – el kell mondjam, rengeteget dolgozott azért, hogy a válságból ki tudjunk lábalni, de ez sajnos neki már nem sikerült. Ezzel együtt tiszteletet és köszönetet érdemel munkájáért!” – udvariaskodik Pálffy, de közben azért oda is rúg, amint azt sugallja, hogy nélküle sehol sem lenne ma a Magyar Építő Zrt. „Mára büszkén mondhatom, hogy 16 milliárd forintnyi szerződéses állománnyal rendelkezünk, ami kezd arra a Magyar Építőre emlékeztetni, amely egykori fényében tündökölt” – jelenti ki végül a patinás vállalat megmentője, hiszen az ő színre lépése óta ömlenek a megbízások. Nem úgy, mint korábban…

Nos, ezúton is gratulálunk a fantasztikus sikerhez, legfeljebb azt sajnáljuk, hogy a riporter miért nem merte megkérdezni, hogy ki volt a sasszemű mester, aki Pállfyban látta meg azt a zseniális csúcsmendzsert?

Ki találta ki azt, hogy egy huszonéves srác a pázmányos bölcsészdiplomájával a legmegfelelőbb személy a Körösaszfalt és Magyar Építő élén? Persze fordítva feltehették volna a kérdést: „Kedves Balázs, mégis mivel vétette magát észre, hogy egyből ekkora rangot kapott az építőiparban?”

Csakhogy ezt az interjú készítője kifelejtette a beszélgetésből, pedig most már tényleg nagyon kíváncsiak lennénk arra, hogy mit tud Pálffy Balázs, mi az, amit elődje, a többszörösen kitüntetett építőmérnök-szakközgazdász Tolnay Tibor a több mint harmincöt éves építőipari pályafutása alatt sem tudott megtanulni?

Bár talán jobb is, hogy nem kérdezte meg, mert nyilvánvalóan ugyanolyan orcátlanul hamis választ kapott volna, mint az interjú elején feltett kérdésre, aminek úgy örült az ifjú herceg.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.