Van bőr Vidnyánszky képén: ha nekem kedvez a politika, az jogos, ha másnak, az igazságtalan

  • narancs.hu
  • 2016. április 10.

Narancsblog

Nem tetszik a Magyar Teátrumi Társaságnak, hogy bizonyos vidéki színházak élére a polgármester önkényesen állított igazgatót. Épp Vidnyánszkyék hiányolják a színházszakmai döntést!

A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak (MTT) újabban nem tetszik a rendszer. Az MTT elnöksége ugyanis kifejezetten fontosnak tartja, hogy szakmai szervezetek kifejezzék véleményüket a színházigazgató-választások alkalmával, most a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatói kinevezését fogadták értetlenkedve, de a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vezetőjének februári menesztésétől is dobtak egy hátast.

Schlanger Andrást indoklás nélkül, rendes felmondással rúgta ki a nyíregyházi polgármester, megbízatása 2015. július elsejétől öt évre szólt volna.

Dunaújvárosban a jórészt a Teátrumi Társaság színházainak vezetőiből feltöltött szakmai bizottság 9:0 arányban a jelenlegi vezetést, dr. Borsós Beáta igazgatót és Dobák Lívia művészeti vezetőt támogatta, a közgyűlés viszont a polgármester önkényes döntése nyomán Őze Áront választotta színházigazgatónak. (A Dunaújvároson történtekről e heti lapszámunkban olvashatnak bővebben Méltóságos uram komédiása címmel.)

Ülésezik az egyre csak bővülő társaság

Ülésezik az egyre csak bővülő társaság

Fotó: magyarteatrum.hu

„Tiszteletben tartjuk a színházakat fenntartó önkormányzatok jogait és felelősségét a színházak igazgatóinak megbízása, illetve felmentése kapcsán. Az előadó-művészeti törvénynek azt a passzusát is jól ismerjük, miszerint a szakmai bírálóbizottság a vezetőválasztás során »csak« javaslatot tesz a fenntartó számára, s a döntés joga – a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve – a fenntartót illeti. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy színházvezetőről »menet közben« is kiderülhet, hogy esetleg nem képes úgy vezetni a színházát vagy a társulatát, ahogyan a fenntartó ezt vizionálta a pályáztatás során.

A felelős döntés alaposságát és szakmaiságát viszont mindenképp megkérdőjelezi, ha egy igazgatót röviddel kinevezése után indoklás nélkül menesztenek, vagy a kinevezés során teljesen figyelmen kívül hagyják annak a szakmai bizottságnak a véleményét, mely bizottságban a város, a színház, a minisztérium és a színházi szakma képviselete is biztosított” – áll az MTT közleményében.

Csupán azért komikus mindezt épp a Teátrumi Társaság közléseként olvasni, mert a színházi szervezet politikai hátszele miatt nemegyszer alakult ki eddig is hasonló helyzet egyik-másik színházigazgató-választás alkalmával. Az MTT működésének hála, legtöbbször már a szakmai bizottságokat is politikai szimpátia alapján úgy állították össze, hogy a nekik megfelelő nevek kerüljenek ki „győztesként”. Napestig sorolhatnánk a színházi térnyerés Vidnyánszky-féle variánsait.

Érdekes módon, mikor a József Attila Színház élére Nemcsák Károly került, senkit sem zavart a Teátrumi Társaság háza tájáról, hogy mindenki Vágási Ferije helyett a szakmai javaslattevő bizottság Horgas Péter tervező pályázatát találta a legjobbnak. Ezzel szemben Tarlós István főpolgármester „a szakmai szempontok tiszteletben tartása mellett a pályázatában a színház hosszú távú, zavartalan működtetésére nagyobb garanciát nyújtó kandidálót” nevezte ki – állt a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóságának 2011-es közleményében az indoklás.

Ám a tavalyi miskolci színházi puccs idején, mikor Kiss Csabát a polgármester hirtelen eltávolította pozíciójából és helyére hasonló gyorsasággal Béres Attilát ültették, nos, akkor senki sem tiltakozott Vidnyánszky táborából.

Túlnőtt a politikai kegyosztás a Teátrumi Társaság „most mi jövünk” jelszaván, egyes önkormányzati vezetők úgynevezett szakmai tanács nélkül is el tudják dönteni, hogy kinek kívánnak kedvezni. Idevezetett a szakma szisztematikus kijátszása.

Vidnyánszky épp azon kesereg, hogy e két esetet (is) látva, „vajon nem kellene-e átgondolni az önkormányzati színházak vezetőinek kinevezési módszerét és formáját”. Ám e sugallat nem feltétlenül a szakmai javaslattétel – némiképp álszent – fontosságát hangsúlyozza, benne van az is, hogy minek ez az egész cirkusz, ha a végén úgy is a fenntartó szava és akarata érvényesül. Nem lenne egyszerűbb csupán a politikai szereplőt befolyásolni? Minek még néhány szakmai bizottsággal is bajlódni?

Ékes példája a dunaújvárosi és a nyíregyházi – furcsa, sok részletében nem publikus – történet annak, mi történik akkor, ha a színházi szakma uralkodó potentátjai sem igazodnak már el a politikai játszmák sűrűjében. Mi van akkor, ha már mindenki kijátszott mindenkit, és már Vidnyánszkyékat is ignorálja a politika? Persze, önkény. Vagy Örkény.

Akárhogy is, ezt az egész sarat a Magyar Teátrumi Társaság csak önmagának köszönheti.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?