Van bőr Vidnyánszky képén: ha nekem kedvez a politika, az jogos, ha másnak, az igazságtalan

  • narancs.hu
  • 2016. április 10.

Narancsblog

Nem tetszik a Magyar Teátrumi Társaságnak, hogy bizonyos vidéki színházak élére a polgármester önkényesen állított igazgatót. Épp Vidnyánszkyék hiányolják a színházszakmai döntést!

A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak (MTT) újabban nem tetszik a rendszer. Az MTT elnöksége ugyanis kifejezetten fontosnak tartja, hogy szakmai szervezetek kifejezzék véleményüket a színházigazgató-választások alkalmával, most a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatói kinevezését fogadták értetlenkedve, de a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vezetőjének februári menesztésétől is dobtak egy hátast.

Schlanger Andrást indoklás nélkül, rendes felmondással rúgta ki a nyíregyházi polgármester, megbízatása 2015. július elsejétől öt évre szólt volna.

Dunaújvárosban a jórészt a Teátrumi Társaság színházainak vezetőiből feltöltött szakmai bizottság 9:0 arányban a jelenlegi vezetést, dr. Borsós Beáta igazgatót és Dobák Lívia művészeti vezetőt támogatta, a közgyűlés viszont a polgármester önkényes döntése nyomán Őze Áront választotta színházigazgatónak. (A Dunaújvároson történtekről e heti lapszámunkban olvashatnak bővebben Méltóságos uram komédiása címmel.)

Ülésezik az egyre csak bővülő társaság

Ülésezik az egyre csak bővülő társaság

Fotó: magyarteatrum.hu

„Tiszteletben tartjuk a színházakat fenntartó önkormányzatok jogait és felelősségét a színházak igazgatóinak megbízása, illetve felmentése kapcsán. Az előadó-művészeti törvénynek azt a passzusát is jól ismerjük, miszerint a szakmai bírálóbizottság a vezetőválasztás során »csak« javaslatot tesz a fenntartó számára, s a döntés joga – a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve – a fenntartót illeti. Azzal is tisztában vagyunk, hogy egy színházvezetőről »menet közben« is kiderülhet, hogy esetleg nem képes úgy vezetni a színházát vagy a társulatát, ahogyan a fenntartó ezt vizionálta a pályáztatás során.

A felelős döntés alaposságát és szakmaiságát viszont mindenképp megkérdőjelezi, ha egy igazgatót röviddel kinevezése után indoklás nélkül menesztenek, vagy a kinevezés során teljesen figyelmen kívül hagyják annak a szakmai bizottságnak a véleményét, mely bizottságban a város, a színház, a minisztérium és a színházi szakma képviselete is biztosított” – áll az MTT közleményében.

Csupán azért komikus mindezt épp a Teátrumi Társaság közléseként olvasni, mert a színházi szervezet politikai hátszele miatt nemegyszer alakult ki eddig is hasonló helyzet egyik-másik színházigazgató-választás alkalmával. Az MTT működésének hála, legtöbbször már a szakmai bizottságokat is politikai szimpátia alapján úgy állították össze, hogy a nekik megfelelő nevek kerüljenek ki „győztesként”. Napestig sorolhatnánk a színházi térnyerés Vidnyánszky-féle variánsait.

Érdekes módon, mikor a József Attila Színház élére Nemcsák Károly került, senkit sem zavart a Teátrumi Társaság háza tájáról, hogy mindenki Vágási Ferije helyett a szakmai javaslattevő bizottság Horgas Péter tervező pályázatát találta a legjobbnak. Ezzel szemben Tarlós István főpolgármester „a szakmai szempontok tiszteletben tartása mellett a pályázatában a színház hosszú távú, zavartalan működtetésére nagyobb garanciát nyújtó kandidálót” nevezte ki – állt a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóságának 2011-es közleményében az indoklás.

Ám a tavalyi miskolci színházi puccs idején, mikor Kiss Csabát a polgármester hirtelen eltávolította pozíciójából és helyére hasonló gyorsasággal Béres Attilát ültették, nos, akkor senki sem tiltakozott Vidnyánszky táborából.

Túlnőtt a politikai kegyosztás a Teátrumi Társaság „most mi jövünk” jelszaván, egyes önkormányzati vezetők úgynevezett szakmai tanács nélkül is el tudják dönteni, hogy kinek kívánnak kedvezni. Idevezetett a szakma szisztematikus kijátszása.

Vidnyánszky épp azon kesereg, hogy e két esetet (is) látva, „vajon nem kellene-e átgondolni az önkormányzati színházak vezetőinek kinevezési módszerét és formáját”. Ám e sugallat nem feltétlenül a szakmai javaslattétel – némiképp álszent – fontosságát hangsúlyozza, benne van az is, hogy minek ez az egész cirkusz, ha a végén úgy is a fenntartó szava és akarata érvényesül. Nem lenne egyszerűbb csupán a politikai szereplőt befolyásolni? Minek még néhány szakmai bizottsággal is bajlódni?

Ékes példája a dunaújvárosi és a nyíregyházi – furcsa, sok részletében nem publikus – történet annak, mi történik akkor, ha a színházi szakma uralkodó potentátjai sem igazodnak már el a politikai játszmák sűrűjében. Mi van akkor, ha már mindenki kijátszott mindenkit, és már Vidnyánszkyékat is ignorálja a politika? Persze, önkény. Vagy Örkény.

Akárhogy is, ezt az egész sarat a Magyar Teátrumi Társaság csak önmagának köszönheti.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”