Orbán parája, a nép parája

  • 2013. július 2.

Narancsblog

„Főnök, vasárnap estére bejelentkeztek a buzik! Valami Fischer mondja a megnyitóbeszédet. Dehogy a Fischer Pali! Akkor most mi legyen?”

„Nem kaptam meghívót.” E szavakkal hárította szökőkútavató Orbán Viktor a 444.hu riporterének kérdését, hogy miért nem vett részt egy nappal korábban a Pride megnyitóünnepségén. Nem kellett sok, hogy a Pride szervezői is megszólaljanak: nyilvánosságra hozták a Miniszterelnökség roppant udvarias levelét, miszerint köszönik a szíves meghívást, de miniszterelnök úr más elfoglaltságai miatt nem tud részt venni az eseményen. A két állítás közötti ellentmondásra természetesen ráugrott a sajtó, miből másból, ha nem ebből derülne ki egyértelműen, hogy hazudott a miniszterelnök.

false

 

Fotó: Legát Tibor

Persze, hogy hazudott, mi mást tehetett volna. Gondolhatnánk azt is, hogy a derék talpasok serege, akiken keresztül megy az efféle invitálás, nem is közölte vele, hogy meghívója érkezett – kíméljük meg a főnököt. Ám inkább a következő történt. „Főnök, vasárnap estére bejelentkeztek a buzik! Föllép a Kulka, tudja a Mágenheim doktor a Szomszédokból, és valami Fischer mondja a megnyitóbeszédet. Dehogy a Fischer Pali! Akkor most mi legyen?”

Mi más, mint udvarias levél bokros teendőkről. A dolog evvel letudva, ki mer ezután sipákolni? Az ilyen levél nem sértő, épp ellenkezőleg, ráadásul a Pride szervezői a hajukra kenhetik, azt meg nem várhatják el, hogy kitegyék az orbanviktor.hu-ra. No de mi van akkor, ha felbukkan valami firkász, aki nem tud a levélváltásról, és rákérdez, miért nem láttuk miniszterelnök urat tegnap a Toldi moziban?

Mit lehet erre mondani? Hát azt semmiképpen, hogy mentem volna, de épp nem értem rá. Belegondolni is rossz, mit szólna a rajongótábor, hogy egyáltalán felmerülhet a lehetőség, hogy Orbán Viktor a buzikkal lötyög. Ezerszer inkább a „nem kaptam meghívót”, annak ellenére, hogy beelőz a sánta kutya. Különben is, csak azok fogják Orbánt elővenni, akik eddig is, akik már rég nem számítanak. Akik viszont annál inkább számítanak – az idegengyűlölő, halálbüntetés-párti és rendíthetetlenül homofób sokaság –, azok ettől a kijelentéstől pontosan azt kapják, amit elvárnak. Hogy ezek már csak ilyenek, meg se hívnak, de még nekik áll feljebb… És innen már csak egy köpésre mindaz, ami az Orbán-rendszert működteti: a sértettség, a frusztráció, a xenofóbia és az ebből következő másokra mutogatás: „Hiába van meg bennünk minden jó szándék, ha azok olyanok. És ha már olyanok, akkor bármiféle gazemberségre képesek, hogy minket, magyarokat sárba tiporjanak.”

Máshol paranoiának nevezik az ilyet, nálunk a világ legtermészetesebb dolga.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.