Publicisztika

Március elején távozott posztjáról Simor András, a jegybank elnöke. Emelt fővel tehette.

Nem tanácsolja a felvi.hu a felsőoktatásba jelentkezőknek, hogy az utolsó pillanatokra (azaz mára) hagyják a döntést. Bár a rendszer mindenben segít, a jelentkezőt semmi sem mentesíti a „szükséges információk ismeretétől” – mondják, mintha a diákok lennének a hülyék, egyébként meg minden rendben volna. Mintha nem lenne színjáték ez az egész.

David Cameron brit miniszterelnök szerint felül kell vizsgálni az országa és az Európai Unió közötti viszonyokat, mert hátrányosak az Egyesült Királyságnak. Az így kialkudott új játékszabályok fényében dönthetnének majd a britek a legkésőbb 2017-ig megtartandó népszavazáson, hogy az unión belül vagy kívül akarják-e folytatni.

Pár hét alatt két fontos kérdésben hátrált meg a Fidesz. Először december végén a felsőoktatási keretszámok, majd év elején a szavazói regisztráció ügyében. Nem sokkal később felröppent, hogy a kormány valamilyen formában vissza akarja hozni a 13. havi nyugdíjat - bár ezt később tagadták, a cáfolat ("nem került szóba a 13. havi nyugdíj") inkább a pénzpiacok megnyugtatását szolgálta.

"A Vajna-féle egyablakos, visszaállamosított rendszer soha nem lesz jó és megbízható rendszer." Janisch Attila filmrendező Andy Vajnáról, a Filmalapról és az MMKA-ról.

Még az első forduló előtti kampányidőszakban járta egy elég gagyi vicc Csehországban, ami az amerikai elnökválasztással hasonlította össze a hazait, mondván, ott aztán van kenyai, olasz, norvég vagy épp mormon jelölt is, de az mind semmi, mert a cseheknek jutott zsidó, svájci, japán, de még egy avatar is.

Szinte hihetetlen, hogy mindazok a felemás megoldások, torzulások, tévhitek, amelyekkel Bibó István a magyar politikai nyomorúság okait keresve olyan kérlelhetetlenül nézett szembe, milyen élénk színekkel jelennek meg a magyar állam mai vezetőinek nyilatkozataiban, Orbántól Kövéren és Semjénen át Matolcsyig és Fekete Györgyig. Mintha a 89-es Bibó-kollégisták csak azért tanulták volna meg névadójuk leckéjét, hogy húsz év múltán a fonákjáról tárják elénk.

2010-ben jóval több történt Magyarországon, mint kormányváltás: az 1989-es rendszerváltás liberális-demokratikus politikai hagyományát és a magángazdasági szereplők dominanciájára épülő gazdasági berendezkedést alapjaiban megingató autoriter-etatista fordulat. Ez a rendszer-visszaváltási kísérlet azonban nem egyedülálló a modern demokráciák és piacgazdaságok vagy háromszáz éves történetében, és nem következik belőle, hogy a demokratikus, piacgazdasági berendezkedés ne volna helyreállítható a belátható jövőben.

Svájci magyar bankszámlák és unortodox gazdaságpolitika.

Miért mond ellent magának az Európa Tanács?