Hogy van-e már partiképes tervezete az új választási törvénynek, azt talán az sem tudja, aki írja: most akkor befejeztem? Vagy még írom? Vagy más írja? A múlt héten mindenesetre valahogy materializálódott a köztérben egy újabb ötlet - Áder János emlegette valahol, és a Lázár-féle tervezettervezetben is van rá utalás -, miszerint a választáson való részvételt előzetes regisztrációhoz kötnék. A választópolgárnak a szavazás előtt legkésőbb három hónappal szavazói nyilvántartásba kéne vétetnie magát. El kéne mennie - mondjuk - az önkormányzatba, és felkeresnie - mondjuk - az Országos Választási Bizottság helyi kirendeltségét vagy képviselőjét, és feliratkozni a lajstromba, hogy három hónappal később szavazhasson.
Hogy ezt a szándékot valamiféle adminisztratív kényszer motiválná - például hogy a választásra jogosultak listája pontatlan vagy hiányos lenne, s emiatt sokan nem tudnának majd élni választójogukkal, vagy sokan visszaélhetnének vele - kizárhatjuk. A magyarországi népesség-nyilvántartást gondosan, akkurátusan vezetik, a választói névjegyzék összeállítása lényegében egy létező, megbízható adatbázis fejlécének a megváltoztatásából és más néven történő mentéséből áll.
Hogy mégis miért akarhatná ezt az a - ki is? Mondjuk a Fidesz hosszabb távú stratégiáit kovácsoló, ismeretlen számú és kilétű személy? Ha nekik lennénk, mi is azon törnénk a fejünket, hogy a párt zsugorodó választói és társadalmi támogatását hogyan tudnánk majd a lehető legtöbb parlamenti mandátumra fordítani. (Különösen, ha már mi sem bíznánk abban, hogy legalább a választási évben vissza tudjuk majd édesgetni a tőlünk elbitangoló barmokat.)
Ez azonban bonyolult, sokismeretlenes mátrix. Az inkább többségi, azaz az egyéni körzetekből sok képviselőt a parlamentbe juttató szisztéma megrendítő, akár kétharmados vereséget hozhat még akkor is, ha relatív értelemben mi maradunk a legnépszerűbb párt, és egyenként mindenkit verünk - csak az kell hozzá, hogy az ellenzék több pártja össze tudjon fogni ellenünk a szavazást megelőzően. Egy ilyen felállásban az arányos rendszer is rizikós: szép számmal juttatná mandátumhoz az ellenzék pártjait - és azok a parlamentben, kormányalakításkor üthetnének ki minket a nyeregből.
Igazából azt kéne valahogy kimatekozni, röppen ekkor vissza gondolataink pillangója az A1-es mező fölé, hogy mégiscsak ránk szavazzanak sokkal többen. Hogy mindenki ránk szavazzon!
Az előzetes választási regisztráció bevezetése épp evvel kecsegteti a Fideszt. Ma Magyarországon kétségkívül ez a párt, illetve Orbán Viktor rendelkezik a legtöbb elszánt, a végsőkig elkötelezett támogatóval. Legyen mondjuk ez másfél millió ember: ők nem éreznék különösebb tehernek azt, ha valójában kétszer kéne elmenniük szavazni. Különösen, ha a párt Kubatov-listákkal felszerelt aktivistái erre a kötelességükre figyelmeztetik is őket. A két demokratikus ellenzéki pártnak viszont a bizonytalanok már most sem kicsi, s egyre növekvő táborából kell majd szavazókat marnia: ezen tömeg pedig a definíció szerint nehezebben moccan, ha politikáról van szó.
Ha inkább el is küldené Orbánt - azt se fogja tudni, hogy regisztráltatnia kell magát. (És lesz, aki a regisztráció határidejét elhallgassa előle.) Csak amikor végül mégis elmenne szavazni, akkor tudatják vele, hogy az igazi választás három hónappal azelőtt véget ért.
De nem pusztán e gyakorlatias, a jelen szavazói preferenciákat és várható magatartásokat mérlegelő megfontolásokból gondoljuk azt, hogy az előzetes választói regisztráció súlyosan csorbítaná a pártok szabad versenyén alapuló demokratikus rendet - ennek az országnak a szabadságát.
Az, hogy a választói hajlandóság, vagy, tágabban fogalmazva, a közügyek iránti érdeklődés és a vagyoni, illetve iskolázottsági, műveltségi státusz között szoros összefüggés áll fenn, evidencia. Mármost hogy a Fidesz - nagyjából - olyan politikát folytat, amely a sínek jó oldalán élőknek kedvez az alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságú rétegek rovására, az az ő dolga: egy jobboldali kormány jobboldali politikát visz. Vigyen. A felhatalmazása kétségbevonhatatlan; joga van hozzá. Ahhoz viszont nincs joga, és nincs rá felhatalmazása, hogy vagyoni és műveltségi cenzust vezessen be. Hogy egy trükkel - mely kivitelezhetőségének esélyét növeli az is, hogy ők bitorolják az OVB-t és a közmédiumokat is - még egyszer, végleg kifossza politikájának kárvallottjait: ezúttal annak a valós lehetőségét véve el tőlük, hogy ettől a politikától velük együtt megszabaduljanak. Ilyen jog és ilyen felhatalmazás ugyanis nem létezik egy demokráciában: hisz a demokráciában a részvétel a közös döntések meghozatalában nem érdemek, pénz vagy műveltség dolga, hanem az egyén alapvető, elidegeníthetetlen, korlátozhatatlan személyes joga.
Az előzetes választási regisztráció végzetes csapást mérhet az ellenzéki pártok választási esélyeire. Milliókat - szegényeket, elesetteket, nyugdíjasokat; a minden elképzelhető "létra" legalján állókat - zárna ki a közösséget, így a saját magukat is érintő legfontosabb döntések meghozatalából. Elemészti a szolidaritás, az összetartozás kötelékeit, és ezzel aláássa az ország politikai stabilitását is.
Kodifikálása nemcsak azt tenné szükségessé, hogy a demokratikus ellenzéki pártok távol maradjanak a választási törvény vitájától, de azt is, hogy magát a választást bojkottálják. Hisz az a választás nem lenne már választás.
