Nem választás

Publicisztika

Hogy van-e már partiképes tervezete az új választási törvénynek, azt talán az sem tudja, aki írja: most akkor befejeztem? Vagy még írom? Vagy más írja? A múlt héten mindenesetre valahogy materializálódott a köztérben egy újabb ötlet - Áder János emlegette valahol, és a Lázár-féle tervezettervezetben is van rá utalás -, miszerint a választáson való részvételt előzetes regisztrációhoz kötnék. A választópolgárnak a szavazás előtt legkésőbb három hónappal szavazói nyilvántartásba kéne vétetnie magát. El kéne mennie - mondjuk - az önkormányzatba, és felkeresnie - mondjuk - az Országos Választási Bizottság helyi kirendeltségét vagy képviselőjét, és feliratkozni a lajstromba, hogy három hónappal később szavazhasson.

Hogy van-e már partiképes tervezete az új választási törvénynek, azt talán az sem tudja, aki írja: most akkor befejeztem? Vagy még írom? Vagy más írja? A múlt héten mindenesetre valahogy materializálódott a köztérben egy újabb ötlet - Áder János emlegette valahol, és a Lázár-féle tervezettervezetben is van rá utalás -, miszerint a választáson való részvételt előzetes regisztrációhoz kötnék. A választópolgárnak a szavazás előtt legkésőbb három hónappal szavazói nyilvántartásba kéne vétetnie magát. El kéne mennie - mondjuk - az önkormányzatba, és felkeresnie - mondjuk - az Országos Választási Bizottság helyi kirendeltségét vagy képviselőjét, és feliratkozni a lajstromba, hogy három hónappal később szavazhasson.

Hogy ezt a szándékot valamiféle adminisztratív kényszer motiválná - például hogy a választásra jogosultak listája pontatlan vagy hiányos lenne, s emiatt sokan nem tudnának majd élni választójogukkal, vagy sokan visszaélhetnének vele - kizárhatjuk. A magyarországi népesség-nyilvántartást gondosan, akkurátusan vezetik, a választói névjegyzék összeállítása lényegében egy létező, megbízható adatbázis fejlécének a megváltoztatásából és más néven történő mentéséből áll.

Hogy mégis miért akarhatná ezt az a - ki is? Mondjuk a Fidesz hosszabb távú stratégiáit kovácsoló, ismeretlen számú és kilétű személy? Ha nekik lennénk, mi is azon törnénk a fejünket, hogy a párt zsugorodó választói és társadalmi támogatását hogyan tudnánk majd a lehető legtöbb parlamenti mandátumra fordítani. (Különösen, ha már mi sem bíznánk abban, hogy legalább a választási évben vissza tudjuk majd édesgetni a tőlünk elbitangoló barmokat.)

Ez azonban bonyolult, sokismeretlenes mátrix. Az inkább többségi, azaz az egyéni körzetekből sok képviselőt a parlamentbe juttató szisztéma megrendítő, akár kétharmados vereséget hozhat még akkor is, ha relatív értelemben mi maradunk a legnépszerűbb párt, és egyenként mindenkit verünk - csak az kell hozzá, hogy az ellenzék több pártja össze tudjon fogni ellenünk a szavazást megelőzően. Egy ilyen felállásban az arányos rendszer is rizikós: szép számmal juttatná mandátumhoz az ellenzék pártjait - és azok a parlamentben, kormányalakításkor üthetnének ki minket a nyeregből.

Igazából azt kéne valahogy kimatekozni, röppen ekkor vissza gondolataink pillangója az A1-es mező fölé, hogy mégiscsak ránk szavazzanak sokkal többen. Hogy mindenki ránk szavazzon!

Az előzetes választási regisztráció bevezetése épp evvel kecsegteti a Fideszt. Ma Magyarországon kétségkívül ez a párt, illetve Orbán Viktor rendelkezik a legtöbb elszánt, a végsőkig elkötelezett támogatóval. Legyen mondjuk ez másfél millió ember: ők nem éreznék különösebb tehernek azt, ha valójában kétszer kéne elmenniük szavazni. Különösen, ha a párt Kubatov-listákkal felszerelt aktivistái erre a kötelességükre figyelmeztetik is őket. A két demokratikus ellenzéki pártnak viszont a bizonytalanok már most sem kicsi, s egyre növekvő táborából kell majd szavazókat marnia: ezen tömeg pedig a definíció szerint nehezebben moccan, ha politikáról van szó.

Ha inkább el is küldené Orbánt - azt se fogja tudni, hogy regisztráltatnia kell magát. (És lesz, aki a regisztráció határidejét elhallgassa előle.) Csak amikor végül mégis elmenne szavazni, akkor tudatják vele, hogy az igazi választás három hónappal azelőtt véget ért.

De nem pusztán e gyakorlatias, a jelen szavazói preferenciákat és várható magatartásokat mérlegelő megfontolásokból gondoljuk azt, hogy az előzetes választói regisztráció súlyosan csorbítaná a pártok szabad versenyén alapuló demokratikus rendet - ennek az országnak a szabadságát.

Az, hogy a választói hajlandóság, vagy, tágabban fogalmazva, a közügyek iránti érdeklődés és a vagyoni, illetve iskolázottsági, műveltségi státusz között szoros összefüggés áll fenn, evidencia. Mármost hogy a Fidesz - nagyjából - olyan politikát folytat, amely a sínek jó oldalán élőknek kedvez az alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságú rétegek rovására, az az ő dolga: egy jobboldali kormány jobboldali politikát visz. Vigyen. A felhatalmazása kétségbevonhatatlan; joga van hozzá. Ahhoz viszont nincs joga, és nincs rá felhatalmazása, hogy vagyoni és műveltségi cenzust vezessen be. Hogy egy trükkel - mely kivitelezhetőségének esélyét növeli az is, hogy ők bitorolják az OVB-t és a közmédiumokat is - még egyszer, végleg kifossza politikájának kárvallottjait: ezúttal annak a valós lehetőségét véve el tőlük, hogy ettől a politikától velük együtt megszabaduljanak. Ilyen jog és ilyen felhatalmazás ugyanis nem létezik egy demokráciában: hisz a demokráciában a részvétel a közös döntések meghozatalában nem érdemek, pénz vagy műveltség dolga, hanem az egyén alapvető, elidegeníthetetlen, korlátozhatatlan személyes joga.

Az előzetes választási regisztráció végzetes csapást mérhet az ellenzéki pártok választási esélyeire. Milliókat - szegényeket, elesetteket, nyugdíjasokat; a minden elképzelhető "létra" legalján állókat - zárna ki a közösséget, így a saját magukat is érintő legfontosabb döntések meghozatalából. Elemészti a szolidaritás, az összetartozás kötelékeit, és ezzel aláássa az ország politikai stabilitását is.

Kodifikálása nemcsak azt tenné szükségessé, hogy a demokratikus ellenzéki pártok távol maradjanak a választási törvény vitájától, de azt is, hogy magát a választást bojkottálják. Hisz az a választás nem lenne már választás.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.