A létbe vetettség tragikuma csakis magyarként élhető át igazán, tudhatjuk ezt számtalan megnyilatkozásból. És itt van nekünk Kósa Lajos is, akihez hasonló jelenséggel tényleg egyetlen más nemzet sem büszkélkedhet. Ha például a Fidesz fenegyereke átlépi Debrecen határát, a devizahitelesek sok jóra aznap már nem számíthatnak. Így történt kedden is: az állami televízió reggeli műsorában próbálta megmagyarázni azt a kiszivárgott értesülést, miszerint a Fidesz-kormány esetleg mégis ahhoz az IMF-hez fordul segítségért, amit tavaly oly nagy csinnadrattával kergetett ki az országból. Nos, az IMF-küldöttség tényleg itt volt, sőt "magától idejött", pedig nem hívta őket a kutya se; de a hülye bankárjai már csak ilyenek, ha kilökik őket az ajtón, visszamásznak az ablakon. "Kértek időpontot, mi adtunk" - hallhattuk Kósától. És udvariasságból meg is hallgatták a delegációt, mert különben még azt hihették volna, hogy "bunkók vagyunk, hogy nem is beszélünk velük". De ők nem bunkók, beszéltek velük, holott biztosan iszonyú kínos lehetett végighallgatni a hülyeségeiket - mert ugyan mi más is várható az olyanoktól, mint például a Valutaalap magyarországi képviselője, Irina Ivascsenko, aki - és most megint csak Kósa Lajost idézzük - "olyan mértékben nincsen tisztában a magyar helyzettel, ami mellett nem is érdemes konzultálni". IMF-hitelről vagy másfajta segítségkérésről pedig szó sincs. Lajosunk az interjú végén el, forintunk a bankközi piacon le, egyszóval minden a szokott módon zajlott tovább.
"A technikai segítségnyújtás minden IMF-tagország számára nyitva álló lehetőség, amelyet az országok maguk igényelnek" - így kommentálta Kósa szavait Ivascsenko a portfolio.hu kérdésére. E tömör reakció felér egy pofonnal. Vajon miért gondolják e derék státusférfiak újra és újra azt, hogy sunyításaik, hazugságaik, inszinuációik örök időkig megállhatnak? Kósáé most alig néhány órát bírt ki.
