Publicisztika

Megtévesztés és befolyásolás, orosz titkosszolgálati információk és magyar állami hirdetések. És ez még csak a kezdet.

2015. január 17-én tragikus hír rázta meg Magyarországot: volt élettársa Attila úti laká­sának 4. emeleti körfolyosójáról egy 44 éves férfi az udvarra dobta közös, 6 hónapos kis­fiukat, majd utánaugrott.

A múlt hétfőn látványos, a kormány és a kereskedelmi bankok közötti viszonyban valóban fordulatot ígérő esemény történt. Orbán Viktor, valamint az osztrák Erste Bank és az EBRD, a londoni székhelyű kormányközi bank első vezetői egyetértési nyilatkozatot írtak alá.

Hogy milyen kormánya lesz Izraelnek, azt a március 17-i választások eredményei alapján egyelőre nem lehet megmondani, ám mégis kijelenthető, Benjamin Netanjahu nyerni tudott. Ráadásul annak ellenére, hogy nem csak baloldali ellenzéke tett meg mindent, hogy negyedik kormányát ne tudja megalakítani.

„A jövőben a közpénzből felújított kórházakban az OEP-kassza terhére csak állami szereplők nyújtanak szolgáltatást. A nagyobbik kormánypárt abból indul ki, hogy az egészség nem üzlet, abban nincsen helye magánérdeknek.” A kormány eddig mintegy 500 milliárd forintnyi közpénzt költött az egészségügyi intézmények felújítására, és „nem szabad hagyni, hogy azt magáncégek szétlopják” – jelentette be Lázár János Hódmezővásárhelyen egy lakossági fórumon.

A magyar társadalom és elsősorban a rendszervaltó politikai elit ősbűne a feltáratlan múlt. Későbbi csalók, hazugok, politikai és gazdasági kalandorok, gátlástalan haszonszerzők, rablók – élhetnek és lapíthatnak így a múltjuk árnyékában. És minthogy semmi nem lett tisztázva, minden állítás lehet igaz, de cáfolható rágalomként is. Ezzel a bizonytalan (mert bizonytalanságban tartott) kettősséggel fokozva tovább a teljes társadalmi szétrothadást, a mindenre kiterjedő relativizmust.

Afrikai komoly beruházásoknak persze lehet haszna, de csak hosszú távon és nagy volumenben, ahogyan azt Kína teszi. Vannak-e Magyarországnak ehhez kellő forrásai? Még a kérdés is komolytalan.

A választókerület országgyűlési képviselője a Magyar Közlönyből tudja meg, hogy az általa átadott gyorsforgalmi út másnaptól díjköteles, holott ő még akkor is a helyi ellenzéket vádolta az ügyben rémhírterjesztéssel, amikor már elkezdték kirakni az útra a díjfizetésre figyelmeztető táblákat.

A Fidesz politikai hasznot próbál húzni komolynak egyáltalán nem tekinthető harcias ötletével, és ezzel a terrorizmus látókörébe tolja Magyarországot.

A nyelvtudomány neves professzora helyi nagyság, szegedi illetőségű keresztény-konzervatív értelmiségi volt, aki a sztálinizmus elleni harcból is kivette részét.

Ha valaki nem fogad el pénzt ettől a kormánytól, az nemes gesztus, de vajon milyen perspektívát kínál és hova vezet ez a gondolkozás?

Az Alkotmánybíróság (AB) friss, idén január 20-án kelt döntésében érdemi indoklás nélkül megszüntette azt az eljárást, amely egy konkrét ügy kapcsán a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (továbbiakban: tész) nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányult. Az eljárásban az AB még azt is megspórolta magának, hogy érdemben el kelljen gondolkoznia a jelenleg kiszabható legsúlyosabb büntetés és az univerzálisan elfogadott emberi jogok viszonyáról.

A jelenlegi külpolitikai stratégiának nincs alternatívája, nélküle a rendszer működésképtelen, a hatalmat nem lehet sem megtartani, sem pedig kézben tartani, ezért a miniszterelnök nem adhatja azt fel.

Magyarország elmúlt éveiben már megszokottá vált, hogy valamilyen bombasztikus című fejlesztési koncepció elfogadásának kormányzati ígéretével vág neki az új évnek a felsőoktatás.