„Patriótáknak" nevezik magukat, de mitől azok? Az ember megpróbálja kideríteni. Újra és újra meghallgatja, hogy miket mondtak a vezetőik a szombati madridi találkozójukon, de csak egyetlen dolgot hall Orbán Viktor, Marine Le Pen és a barátaik szájából: mennyire lelkesek attól, hogy Donald Trump személyében sebességet váltott a történelem, és beköszöntött egy új korszak.
Az Egyesült Államok elnöke azzal fenyegetőzik, hogy erőszakkal elcsatol egy európai területet, az ásványkincsekben gazdag és stratégiai fontosságú Grönlandot, és az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját alkotó pártok, a Patrióták Európáért hazafiasan tartózkodnak attól, hogy ezt az ügyet szóba hozzák.
Biztos elfelejtkeztek róla. Nem érzékelték azt sem, hogy közben Kanadát viszont tényleg elragadta a hazafias lendület, az angol és a francia nyelvű lakosságával és az összes politikai pártjával együtt, amióta Donald Trump be akarja őket olvasztani az Egyesült Államokba. Ezek az európai hazafiak nyilván azt is elfelejtették, hogy Kanadának azért van még mindig európai uralkodója, jelenleg III. Károly angol király, mert soha nem akarta hagyni, hogy túl erős szomszédja esetleg bekebelezze, de mit számít ez az európai hazafiaknak.
Bálványuktól elragadtatva nemcsak Grönlandot és Kanadát, hanem egész Európa érdekeit, biztonságát és függetlenségét is hajlandók lennének felajánlani neki.
Hiszen, patrióta hölgyek és urak, azokról az Európát célzó, felháborító vámokról sem akartak mondani semmit, amelyeknek a kivetésével Donald barátjuk fenyegetőzik?
Nem! A Patrióták Európáért egy szót sem szólt a mezőgazdaság, az ipar és így az európai munkahelyek védelmében, amelyeket amerikai barátjuk meg akar támadni. Marine Le Pennel az élen az összes beszédükben támadták Európa eltökéltségét a globális felmelegedés elleni küzdelemben, de amikor Donald Trump kereskedelmi háborújáról volt szó, nem mondtak semmit, a legcsekélyebb utalást sem tettek rá, hogy nem kellene ezt válasz nélkül hagyni, vagy ellencsapáson kellene gondolkodni, de nem is ez a legmegdöbbentőbb.
A hősük annyira világossá tette, hogy nem kíván minket megvédeni, ehelyett inkább Grönlandot annektálná, hogy Európában egy ideje már senki nem kérdőjelezi meg, saját, közös, európai katonai védelemre van szükségünk. Mit mondtak erről az európai hazafiak szombaton? Semmit, egyetlen szót sem szóltak egy szövetségesük árulásáról, aki egyik napról a másikra magunkra hagyna minket a fedezék nélküli nyílt terepen. Arról sem, hogy nekünk, európaiaknak növelnünk kellene a katonai kiadásainkat, és le kellene tennünk a páneurópai fegyveripar alapjait.
A mély hallgatásukból az is világossá vált, hogy azt sem bánnák, ha egyezkedniük kellene a másik nagy múzsájukkal, a másik nagy barátjukkal, Vlagyimir Putyinnal, azzal az emberrel, akit Matteo Salvini annyira csodál, aki 2017. március 24-én fogadta az akkori francia elnökjelölt Marine Le Pent, és akinek Orbán Viktor a trójai falova az Unióban.
Nem úgy kellett volna őket elkeresztelni, hogy Patrióták Európáért, hanem inkább úgy, hogy Patrióták Trumpért vagy Patrióták Putyinért.
Viszont hogyha nem az európai hazafiság köti össze őket, akkor mi?
A bevándorlás elutasításán túl két lényeges dolog közös bennük. Az egyik az, hogy irtóznak egy olyan jog- és igazságszolgáltatási rendszertől, amely mindenkire vonatkozik, kormányokra és polgárokra, gazdagokra és szegényekre egyaránt. A másik, hogy gyűlölik az államot, mint bíráskodó és újraelosztó szervezetet, amit Donald Trump és másik barátjuk, Javier Milei, az argentin láncfűrészes is eltökélten igyekszik lebontani. Ezeknek a kevéssé hazafias hazafiaknak a közös eszménye, hogy a leggazdagabbak kezébe adják a hatalmat, hogy megvalósítsák az orosz és most már amerikai típusú oligarchiát: a demokrácia ellentétét.
(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja, az EP izraeli-palesztin kétállami megoldásért dolgozó munkacsoportjának elnöke. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)
