Janisch Attila: Új Egység: aki nincs velünk, az nincs

  • narancs.hu
  • 2016. október 8.

Publicisztika

Ma reggel egyik pillanatról a másikra megszüntették a Népszabadságot, Magyarország legnagyobb hagyományú és legnagyobb példányszámú politikai napilapját. Az internetes oldaluk többé nem elérhető, a Népszabadság dolgozói, írói sem tudnak már belépni a saját oldalukra, sem postafiókjukba, nem menthetik le a levelezéseiket, semmit.
Ma reggel tudták meg ők is, hogy nincs többé Népszabadság! Az a Népszabdság, amely az elmúlt hetekben számos tényfeltáró írást közölt Orbán politikájának és rendszerének csúcsvezetőiről, Rogán Antalról, Matolcsy Györgyről.
NER - Magyarország 2016.
Az illiberális rendszer teljes fordulatszámon, a maradék demokrácia felszámolása megállíthatatlannak látszik.
Néhány napja Orbán Viktor meghirdette az Új Egységet.
Az Új Egység tagjai, akik nemmel szavaztak a múlt vasárnapi bukott népszavazáson, amely ugyancsak előre megjósolható módon szakadékká mélyítette a már meglévő hasadékot az ország Orbánnal szimpatizáló, őt támogató és az Orbánt személyében és politikájában nem elfogadó állampolgárok között.
A menekültek (Orbán szándékosan elidegenítő szóhasználata szerint, a migránsok) elleni mesterségesen forszírozott, de jogi szempontból értelmetlen népszavazás egyedüli célja pont ez volt. Végérvényesen, egy populista demagógia hazugságai által felélesztett félelem mentén kettéválasztani az országot, és az eddig a migránsokra irányított félelemet és ellenségképet minél gyorsabban átfókuszálni azokra, akik nem álltak Orbán oldalára ebben a hazugságban.
Némiképp persze elrontotta az eredeti tervet, hogy a népszavazás megbukott és érvénytelen lett, mert Orbán terveinek jobban kedvezett volna, ha magas a részvétel, de az igenek kisebbségben maradnak a nemekkel szemben, mert akkor még pregnánsabban lehetett volna kijelölni az ellenséget.
Most nem tudni, hogy mindazok, ötmillióan, akik nem menetek szavazni, lusták, érdektelenek vagy valóban ellenzékiek, de Orbán inkább semmisít meg virtuálisan ötmillió állampolgárt, minthogy kockáztassa a népszavazáson megnyert hárommillió lehetséges (rá)szavazót, akikből Új Egységet formálhat, és akiket persze soha többé nem kérdeznek meg, hogy valóban tagjai akarnak-e lenni ennek az Új Egységnek, ellenben akiket - reményei szerint Orbán - tovább etethet a populista demagógia, az egész országközösség szempontjából már nem olyan beláthatatlanul veszélyes szólamaival.

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.

„Még erős a magyar felhozatal”

Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.