Kirs Eszter

Kit véd Lánczi Tamás?

Publicisztika

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke ezt írja a közösségi médián: „Néhány nap alatt felépített dezinformációs kampányokkal életeket lehet tönkretenni, hiszterizálni lehet a közhangulatot, és fel lehet borítani a társadalmi békét.”

Vajon milyen társadalmi békére gondolhat Lánczi Tamás? És mi a baj azzal, ha az állampolgárok heves vitát folytatnak a gyermekvédelmi intézményekben zajló, fiatalok emberi méltóságát, testi és szellemi fejlődését súlyosan veszélyeztető, szisztematikus visszaélésekről? És miért meglepők a találgatások kormányzati szereplők lehetséges felelősségéről a megosztott, évek óta hergelt magyar társadalomban?

Hosszú ideje élünk szélsőségesen polarizált társadalomban, és a közhangulat hiszterizálásában, az állandó veszélyhelyzet és az ellenségképek táplálásában a kormány jár élen. Ugyanez a kormány maga bontotta le a társadalmi párbeszédet, és a kegyeitől függő, monopolizált médián keresztül a legsötétebb propagandamódszerekkel maga szít félelem­érzetet és gyűlöletet. Az államszocialista rendszerhez hasonlóan a társadalom semlegesítésére törekszik a politikai döntéshozatalban és a közbeszédben, a politika és a civil társadalom elválasztására, azt sulykolva, hogy a politika a hivatásos politikusok területe. A formálisan demokratikus struktúrák bezáródtak a civil társadalom előtt, és nincs konstruktív párbeszéd az állam és a civil társadalom között a közpolitikai és alkotmányos intézményekről. Ehelyett a kormánykritikus civilek célkeresztbe kerülnek.

*

A jelenlegi választási autokráciában a civil társadalomnak az államszocializmushoz hasonló, szigorú ellenőrzése nem lehetséges. Arról még nem tudunk, hogy autonóm szegmenseit a titkosszolgálatok szisztematikus megfigyelés alatt tartanák. A pártállamtól eltérően, amely megpróbálta tagadni a demokratikus ellenzék létezését, az Orbán-rezsim célja az összes független ellenzéki erő hiteltelenítése és ellenségként való bemutatása.

A tömegmédián keresztül folytatott lejárató kampányok a kormányzati eszköztár fő elemévé váltak. A kormánytól függő média a társadalomtudományi kutatásokban rég feltérképezett keretezési technikákat használ a „másként gondolkodók” marginalizálására.

A kormányzati felelősséget feszegető, tiltakozó polgárokat és mozgalmakat a propaganda nevetségesként, dekadensként, immorálisként, törvénytelenként, a külső ellenségek bábjaként tünteti fel. Az elmúlt tizenöt évben a centralizált, autokratikus államhatalom kiépítésének egyik legfontosabb eszköze a karaktergyilkosság lett, amellyel „életeket lehet tönkretenni”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.