A „magyar termékként” életünkbe betolakodó jobboldali tömegkultúra valóban nem több annál, mint amit a falusi kocsmai lét kínálni tud a közmunka számkivetettjeinek.
Az a hiábavalóság, amivel Putyin a maga birodalmi elképzeléseit kergeti, Orbán esetében nemcsak tragikus, de nevetséges is. Sikerült újra aktualizálnia a múltat: Magyarország a németek egykori „utolsó csatlósából” mára az oroszok első csatlósává vált.
Az ukrajnai konfliktus, illetve az IS ténykedése katonai kérdés, és felszámolásuk a globális hatalmak közötti megállapodás függvénye. Ám legalább ilyen fontos, hogy mi történik, amikor a harcok lezárultával az idegen zsoldosok hazatérnek.
A Hamász és az Iszlám Állam között valójában nincs nagy különbség. Mindkét szervezet alapfilozófiája a terror, fő célpontjuk nem a hadsereg, hanem a fegyvertelen civilek. Mindkettő antiszekuláris és iszlamista, mindkettő szunnita, bár az egyik jó kapcsolatokat ápol a síita Iránnal, a másik viszont ellensége annak.
Talán van abban igazság, hogy a Szabadság téren, egy nyári hét végi éjszaka leple alatt, hatalmas rendőri biztosítás mellett felállított emlékmű ügye nem az ország legfontosabb problémája.
Világutolsónak lenni nem könnyű feladat. Egy rakás elmaradott, háborúkkal, diktatúrákkal, természeti csapásokkal és betegségekkel sújtott országot kell magunk elé utasítani ahhoz, hogy megszerezzük ezt a kitüntetett pozíciót. Hogy érzékeljük, milyen nehéz a világutolsóság megszerzése - különösen, ha korábban akár csak egy kis időt is eltöltöttünk a csúcson -, gondoljunk bele, hogy még a magyar férfifutball sem tudta a 32. helynél lejjebb küzdeni magát a 208 országot tartalmazó ranglistán.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is tétován reagált az arab világon három évvel ezelőtt végigsöprő forradalmi hullámra. Bár nyilvánvaló volt, hogy a tüntetők valódi szabadságot követelnek, az addigi tapasztalatok alapján valószínűtlennek látszott, hogy a tekintélyuralmi rendszerek vezetői könnyen átadják a hatalmat. Így a nyugati államoknak egyetlen eszköz állt rendelkezésükre a demokratikus reformok ösztönzésére: az addig lényegében ellenszolgáltatás nélkül adott segélyek feltételhez kötése.
A jövendő külügyminiszter antréja mindennek nevezhető, csak épp sikeresnek nem. Szijjártó Péter eljátszotta az esélyt, hogy komolyan vehető, esetleg még hiteles is lehessen.
"Nyilvánvaló, hogy zsidók és nem zsidók csoportján belül egyaránt jelentős volt a szórás. Ettől azonban még igaz, hogy a számok bizonyos trendeket megmutatnak." Ungváry Krisztián válaszol.
"Azok, akik a zsidó javak elrablásának tervét dédelgették, a jelek szerint csak álmodoztak arról, mekkora lesz a zsákmány. Nagy hibát követnek el azok a történészek, akik ezekre az antiszemita ábrándokra támaszkodva mérik fel a zsidó gazdagságot, ahogy azok az olvasók is, akik rájuk hagyatkoznak." Bolgár Dániel vitát generáló írása.
Tévednek, akik úgy vélik: az egységesen orosz Szibéria kisebb gondot okozhat a jövőben, mint az etnikailag megosztott, de többségében nem orosz Ukrajna. Az antidemokratikus putyini politikának nem csak Ukrajnában vannak, illetve lesznek következményei.