Ha a zsoldosok hazatérnek – Szélsőjobbosok a válságzónákban

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. augusztus 28.

Publicisztika

Az ukrajnai konfliktus, illetve az IS ténykedése katonai kérdés, és felszámolásuk a globális hatalmak közötti megállapodás függvénye. Ám legalább ilyen fontos, hogy mi történik, amikor a harcok lezárultával az idegen zsoldosok hazatérnek.

Az amerikai újságírót, James Foleyt lefejező IS-lázadó brit születésű férfi. Azóta, hogy a világ komolyabban odafigyel a tömegmészárlásokat naponta elkövető fegyveres testületre, a kormányok nagy sietve összefoglalót készítettek, amiből kiviláglik, hogy Nagy-Britanniából legalább 300-an csatlakoztak a szunnita felkeléshez; de vannak közöttük szép számmal franciák és németek is. Többségük nyilvánvalóan Nyugat-Európában letelepedett iszlám vallású, de akad közöttük olyan is, akinek semmi köze nem volt eddig az iszlámhoz.

Az orosz média szinte naponta közöl részleteket arról, hogy kik és miként csatlakoztak a Luhanszk környékén az ukrán reguláris erők ellen harcoló lázadó csapatokhoz. Névvel, fotóval szerepelt nemrég két spanyol, de a napokban már franciákról, amerikaiakról, olaszokról és grúzokról is tudósítottak, akik a lázadók zöld egyenruhájában, Kalasnyikovval a kézben feszítettek a tévékamerák előtt. Nem tipikus, de nem meglepő jelenség.

false

Előzményeit jól ismerhetjük a hatvanas-hetvenes évekből, amikor a Nyugat-Európában megszerveződő – majd ott a földalatti terrorszervezetekhez csapódó – csoportok tagjai rendre kiszorultak a kontinensről, s olyan válságzónákban tűntek fel, ahol a helyi, szembenálló erők valamelyike hasznosítani tudta indulataikat, adott esetben szervezői képességeiket és nemzetközi kapcsolataikat.

A különbség az akkori és a mai állapotok között az, hogy a negyven évvel ezelőtti lázadók baloldaliak voltak, s volt valamiféle ideológiai felkészültségük. A maiak ideológiai tájékozódása gyakorlatilag nulla, vagy inkább szélsőjobboldali, s elveszettségükön, a társadalmakból való kihullásukon épp azzal próbálnak túljutni, hogy egy-egy konfliktus vonzáskörébe kerülnek.

Csak idő kérdése, mikor tűnnek fel e válságzónákban azok a kelet-európaiak is, akik – a nyugatiakhoz hasonlóan – nem találják helyüket a saját társadalmaikban. Ezek egyik előfutára lehetett az Eduardo Rózsa-Flores szervezte kis szélsőjobbos csapat, amely 2009-ben tűnt fel Bolíviában. A hatóságok – mint emlékezetes – a csoportot rövid úton likvidálták; életét veszítette a magyar-bolíviai-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores, az erdélyi Magyarosi Árpád, valamint az ír Michael Martin Dwyer. Egy másik erdélyi magyar, Tóásó Előd máig bolíviai börtönben ül.

A jelek szerint nagyon is beleillik ebbe a képbe az erdélyi – pontosabban székelyföldi – Csibi Barna, akinek radikális nézetei közismertek, s aki ellen a román hatóságok eljárást kezdeményeztek. Ő és társai sorozatos provokációikkal tették magukat hírhedtté, hol úgy, hogy a román történelem egy vitatott, 19. századi figuráját jelképesen felakasztották, hol pedig úgy, hogy a csíkszeredai Kaufland – egyébként német! – bevásárlóközpont mellett egy táblát állítottak fel ezzel a felirattal: „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!”

Amióta kitört az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus, Csibi azonnal az oroszok oldalára állt, hangoztatva: itt az alkalom, hogy a határon túli, magyarlakta területek ismét Nagy-Magyarországgá egyesüljenek – természetesen orosz segédlettel. A hírek szerint azóta már távozott is Ukrajnába. Aligha kétséges, milyen szerepet játszik majd, ha netán sikerül eljutnia Luhanszkig, ami aligha megvalósítható orosz támogatás nélkül.

Az ukrajnai konfliktus, illetve az IS szíriai és iraki ténykedése katonai kérdés, és a globális hatalmak közötti megállapodás függvénye ezek felszámolása. Ám legalább ilyen fontos, hogy mi történik, ha ezek a konfliktusok lezárulnak, s az ott szolgáló idegen zsoldosok visszatérnek eredeti országaikba. A nyugati titkosszolgálatok már most készülnek erre a feladatra, hiszen mindenki érdeke, hogy megakadályozhassák azok honi ténykedését, akik nemcsak felforgató ideológiákkal, de harci tapasztalatokkal térnek haza. Talán ez a legnagyobb kihívás, aminek a megoldása ma a nyugati társadalmakra vár.

(A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője)

Figyelmébe ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.