Ha a zsoldosok hazatérnek – Szélsőjobbosok a válságzónákban

  • Ara-Kovács Attila
  • 2014. augusztus 28.

Publicisztika

Az ukrajnai konfliktus, illetve az IS ténykedése katonai kérdés, és felszámolásuk a globális hatalmak közötti megállapodás függvénye. Ám legalább ilyen fontos, hogy mi történik, amikor a harcok lezárultával az idegen zsoldosok hazatérnek.

Az amerikai újságírót, James Foleyt lefejező IS-lázadó brit születésű férfi. Azóta, hogy a világ komolyabban odafigyel a tömegmészárlásokat naponta elkövető fegyveres testületre, a kormányok nagy sietve összefoglalót készítettek, amiből kiviláglik, hogy Nagy-Britanniából legalább 300-an csatlakoztak a szunnita felkeléshez; de vannak közöttük szép számmal franciák és németek is. Többségük nyilvánvalóan Nyugat-Európában letelepedett iszlám vallású, de akad közöttük olyan is, akinek semmi köze nem volt eddig az iszlámhoz.

Az orosz média szinte naponta közöl részleteket arról, hogy kik és miként csatlakoztak a Luhanszk környékén az ukrán reguláris erők ellen harcoló lázadó csapatokhoz. Névvel, fotóval szerepelt nemrég két spanyol, de a napokban már franciákról, amerikaiakról, olaszokról és grúzokról is tudósítottak, akik a lázadók zöld egyenruhájában, Kalasnyikovval a kézben feszítettek a tévékamerák előtt. Nem tipikus, de nem meglepő jelenség.

false

Előzményeit jól ismerhetjük a hatvanas-hetvenes évekből, amikor a Nyugat-Európában megszerveződő – majd ott a földalatti terrorszervezetekhez csapódó – csoportok tagjai rendre kiszorultak a kontinensről, s olyan válságzónákban tűntek fel, ahol a helyi, szembenálló erők valamelyike hasznosítani tudta indulataikat, adott esetben szervezői képességeiket és nemzetközi kapcsolataikat.

A különbség az akkori és a mai állapotok között az, hogy a negyven évvel ezelőtti lázadók baloldaliak voltak, s volt valamiféle ideológiai felkészültségük. A maiak ideológiai tájékozódása gyakorlatilag nulla, vagy inkább szélsőjobboldali, s elveszettségükön, a társadalmakból való kihullásukon épp azzal próbálnak túljutni, hogy egy-egy konfliktus vonzáskörébe kerülnek.

Csak idő kérdése, mikor tűnnek fel e válságzónákban azok a kelet-európaiak is, akik – a nyugatiakhoz hasonlóan – nem találják helyüket a saját társadalmaikban. Ezek egyik előfutára lehetett az Eduardo Rózsa-Flores szervezte kis szélsőjobbos csapat, amely 2009-ben tűnt fel Bolíviában. A hatóságok – mint emlékezetes – a csoportot rövid úton likvidálták; életét veszítette a magyar-bolíviai-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores, az erdélyi Magyarosi Árpád, valamint az ír Michael Martin Dwyer. Egy másik erdélyi magyar, Tóásó Előd máig bolíviai börtönben ül.

A jelek szerint nagyon is beleillik ebbe a képbe az erdélyi – pontosabban székelyföldi – Csibi Barna, akinek radikális nézetei közismertek, s aki ellen a román hatóságok eljárást kezdeményeztek. Ő és társai sorozatos provokációikkal tették magukat hírhedtté, hol úgy, hogy a román történelem egy vitatott, 19. századi figuráját jelképesen felakasztották, hol pedig úgy, hogy a csíkszeredai Kaufland – egyébként német! – bevásárlóközpont mellett egy táblát állítottak fel ezzel a felirattal: „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!”

Amióta kitört az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus, Csibi azonnal az oroszok oldalára állt, hangoztatva: itt az alkalom, hogy a határon túli, magyarlakta területek ismét Nagy-Magyarországgá egyesüljenek – természetesen orosz segédlettel. A hírek szerint azóta már távozott is Ukrajnába. Aligha kétséges, milyen szerepet játszik majd, ha netán sikerül eljutnia Luhanszkig, ami aligha megvalósítható orosz támogatás nélkül.

Az ukrajnai konfliktus, illetve az IS szíriai és iraki ténykedése katonai kérdés, és a globális hatalmak közötti megállapodás függvénye ezek felszámolása. Ám legalább ilyen fontos, hogy mi történik, ha ezek a konfliktusok lezárulnak, s az ott szolgáló idegen zsoldosok visszatérnek eredeti országaikba. A nyugati titkosszolgálatok már most készülnek erre a feladatra, hiszen mindenki érdeke, hogy megakadályozhassák azok honi ténykedését, akik nemcsak felforgató ideológiákkal, de harci tapasztalatokkal térnek haza. Talán ez a legnagyobb kihívás, aminek a megoldása ma a nyugati társadalmakra vár.

(A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.