A joghurt mint a véleménynyilvánítás eszköze

  • Mikecz Dániel
  • 2016. augusztus 2.

Liberális szemmel – Republikon

Tojás, torta, karikatúra, minden mehet? Vagy egyik sem?

Rogán Antalt a múlt héten joghurttal kívánták leönteni a Kossuth téren. Az illetőket – akiket, úgy tűnik, elsősorban az anyagi haszonszerzés és nem a politikai meggyőződés motivált – már el is ítélték garázdaságért. Az ilyen támadások nem egyedülállóak, kérdés azonban, hogy lehet-e a véleménynyilvánítás eszköze a joghurtos támadás.

false

Magyarországon született már bírói ítélet erre nézve, mégpedig a tojásdobálás kapcsán. A tojásdobálás mint a véleménynyilvánítás eszköze a 2008-as fővárosi melegfelvonulás idején merült fel. Ekkor több ellentüntető tojásokkal, kövekkel és más tárgyakkal dobálta meg a felvonulókat. A tojásdobálás korábban már több jobboldali ellentüntetésen megjelent, a korábbi SZDSZ-es főpolgármestert rendszeresen tojással dobálták meg a főváros március 15-i megemlékezésén a Petőfi szobornál. A 2008-as melegfelvonulás a két évvel korábban elkezdődött, radikális jobboldali mozgalmi konjunktúra, azaz az állandó tiltakozási, mozgósítási készültség miatt különösen erőszakos volt. Az ellentüntetők felgyújtottak egy rendőrségi kisbuszt, közülük 57 embert előállítottak. 12 rendőr megsérült.

A tojásdobálás mint a véleménynyilvánítás eszköze azért kapott nagy figyelmet, mert a Pesti Központi Kerületi Bíróság a tojásdobálásért előállított hét ellentütetőből három esetében megszüntette az eljárást. A felmentés indoka az volt, hogy a bíróság szerint a melegfelvonulás előtti hónapokban a sajtó révén olyan hatósági megnyilatkozások láttak napvilágot, amelyek szerint a tojással megdobálás veszélytelen, és nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek. Mivel a bíróság szerint nem vonható felelősségre, aki abban a hitben van, hogy magatartása nem jogellenes és arra alapos oka van, megszüntette az eljárást. Az ítélet után kezdeményezte többek között Szabó Máté ombudsman is, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatban foglalkozzon az üggyel. A joggyakorlat egységességére hivatkozva az LB nem jogegységi határozatban, hanem a joggyakorlatot megerősítő kollégiumi véleményben fogalmazta meg álláspontját.

false

Az LB Büntető Kollégiumának véleménye szerint (71. BKv) a tojásdobálással az elkövető tettleges becsületsértést valósít meg. A tojásdobálás, akárcsak valakinek a leköpése alkalmas a becsület csorbítására, még ha a cselekmény nem alkalmas is sérülés okozására. Ha nagy nyilvánosság előtt történik a tettleges becsületsértés, úgy garázdaságnak minősül. A tojásdobálás, ahogy a tettleges becsületsértés más formái tehát a magyar bírósági gyakorlat szerint nem tartoznak a véleménynyilvánítás formái közé.

A tojásdobálás és a tettleges becsületsértés azonban nem csak magyar jelenség. Különösen az Egyesült Királyságban használják előszeretettel a tojásdobálást politikai eszközként. Támadták már meg tojással David Cameron egykori brit miniszterelnököt, Nick Clegg volt miniszterelnök-helyettest és a Liberális Demokraták elnökét, a korábbi munkáspárti pártelnök Ed Milibandet és az EU-szkeptikus UKIP vezető politikusát, Nigel Farage-t. Tojásokból kapnak politikusok más országokban is, így érte dobálás Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzót és Helmut Kohl német kancellárt.

A tojásdobálásnál ártalmatlanabbnak tűnő és humorosabb tiltakozási forma a politikusok megtámadása tortával. Ebben az esetben a merénylő nem a célszemély életére, hanem éppen annak becsületére tör. A tortával támadást az 1960-as évek amerikai ifjúsági ellenkultúrájának aktivistái alkalmazták először. A legemlékezetesebb ilyen áldozat Bill Gates volt, akit 1998-ban Belgiumban támadt meg a Biotic Baking Brigade egy habos tortával. Hasonló tiltakozási forma a cipővel megdobálás, amelynek legemlékezetesebb áldozata George W. Bush amerikai elnök volt 2008-ban Bagdadban. Az incidens után látványosan megnőtt más országokban is a cipődobálásos tiltakozás.

A tettleges becsületsértés kapcsán felmerül azonban, hogy mi az a helyzet, amikor a tiltakozónak más lehetősége nincs a véleménye kifejezésére, és mi az, amit egy-egy közszereplőnek el kell viselnie. Ha ugyanis következetes a bírói gyakorlat, akkor az is elítélhető lenne garázdaság miatt, aki egy tiltakozáson egy politikust kigúnyoló rajzzal, transzparenssel tüntet.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.