22. Mediawave

  • 2012. április 16.

Snoblesse

A fesztiválszezon erős bástyája: Mediawave a Monostori erődben.


Alakultunk, változtunk, a környezetünk is jelentősen átrendeződött, öregebbek lettünk, tapasztaltabbak, óvatosabbak. De a fennmaradás érdekében nekünk mindig az aktuális korban kell életképesnek és frissnek lennünk – nyilatkozta a Narancsnak Hartyándi Jenő, Mediawave-alapító a huszadik nekirugaszkodás alkalmával (a teljes interjút itt). A huszonkettedik nekirugaszkodás frissességét és életképességét a megszokott gazdag filmes és zenei kínálat garantálja, de lesz fotó- és slam poetry tábor, gasztrofesztivál és összművészet, s lesznek konferenciák és kiállítások is szép számmal. És ott lesz Jiří Menzel is, aki a játék- és kisjátékfilmzsűrit vezeti. A fesztivál nemzetköziségét a zenei kínálat is erősíti, lesz fellépő Belső-Dél-Kínából, Belgiumból és az USA-ból is.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.