22. Mediawave

  • 2012. április 16.

Snoblesse

A fesztiválszezon erős bástyája: Mediawave a Monostori erődben.


Alakultunk, változtunk, a környezetünk is jelentősen átrendeződött, öregebbek lettünk, tapasztaltabbak, óvatosabbak. De a fennmaradás érdekében nekünk mindig az aktuális korban kell életképesnek és frissnek lennünk – nyilatkozta a Narancsnak Hartyándi Jenő, Mediawave-alapító a huszadik nekirugaszkodás alkalmával (a teljes interjút itt). A huszonkettedik nekirugaszkodás frissességét és életképességét a megszokott gazdag filmes és zenei kínálat garantálja, de lesz fotó- és slam poetry tábor, gasztrofesztivál és összművészet, s lesznek konferenciák és kiállítások is szép számmal. És ott lesz Jiří Menzel is, aki a játék- és kisjátékfilmzsűrit vezeti. A fesztivál nemzetköziségét a zenei kínálat is erősíti, lesz fellépő Belső-Dél-Kínából, Belgiumból és az USA-ból is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.