Budapest hősei

  • 2016. október 27.

Snoblesse

Balázs Eszter és Phil Casoar könyvének bemutatója.
false

A Paris Match 1956. november 10-i száma a magyar forradalomról közölt tudósítást. A címlapon „Budapesti hősöket”, azaz egy fegyvert tartó lányt és fiút örökített meg a fotós. 45 évvel a kép elkészülte után Balázs Eszter magyar történész és Phil Casoar francia újságíró elhatározták, hogy kiderítik, vajon mi történhetett a képen látható fiatal párral? Kik ők? Túlélték-e a forradalmat, s ha igen, meg lehet-e találni őket ennyi év után? A fotó, amely csak egy pillanatot rögzített, a lány egész életére hatással volt. Próbált megfelelni az újságok sugallta szerepnek, s így környezete számára mindvégig a forradalom hőse maradt.

A nyomozás-kutatás eredménye egy könyv lett, mely 2006-ban jelent meg Franciaországban, és most kis kiigazításokkal itt van magyarul is. A forradalmat túlélő lány sorsfonalát felgombolyítva a szerzők megelevenítik az ötvenes évek csepeli gyár- és kiskertvárosát éppúgy, mint a svájci magyar emigráció hétköznapjait, a hatvanas évekbeli ausztrál-magyar életformát, vagy éppen a Kádár-korszak nyomozási technikáit.

A kötetbemutatón a Paris Matchban megjelent kép fotósa, Russ Melcher is jelen lesz, és levetítik a nyomozás-kutatás emlékezetes pillanatait bemutató dokumentumfilmet (A forradalom arca. Rendező: Kékesi Attila) is.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.