Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Premier

Elfriede Jelinek az Örkényben

  • 2011. december 29.

Snoblesse

Ibsenbe oltott Jelineket játszik az Örkény: Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai.
Elfriede Jelinek


Elfriede Jelinek

 

Ahová az alakjaim lépnek, ott fű nem terem – ígéri Elfriede Jelinek, csak hogy képben legyünk, mi várható a férfi-női adok-kapok terén. Nem mintha A zongoratanárnő Nobel-díjas írójától bárki is csipkézett szalonhangulatra számítana. Vitriolból viszont annál nagyobb – már-már ipari – mennyiségre lehet számítani a Zsótér Sándor rendezésében színre kerülő, hosszú című (Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai) darabban. Bármilyen hasonlóság Jelinek Nórája és Ibsen Nórája között távolról sem a véletlen műve: a szerző Ibsen történetét gondolta tovább 1977-ben született művében. A továbbgondolási kísérlet szereplői: Kerekes Éva, Szandtner Anna, Polgár Csaba, Máthé Zsolt, Debreczeny Csaba, Kerekes Viktória és Epres Attila.

Előző cikk a rovatban SzólóDuó Nemzetközi Tánc Fesztivál SzólóDuó Nemzetközi Tánc Fesztivál
Következő cikk a rovatban 141 perc a befejezetlen mondatból 141 perc a befejezetlen mondatból

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Kritika

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Kritika

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

Kritika

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

Kritika

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Kritika

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

Kritika

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A szerk.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.
„Mint a pókháló”

Színház

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Publicisztika

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.