Emir Kusturica & the No Smoking Orchestra

  • 2014. április 24.

Snoblesse

Terápiás jelleggel zenél a Cigányok ideje és az Underground rendezője.
false

"Nekem ez az egész koncertezés olyan, mint az önterápia. A színpadon nincs semmi hókuszpókusz, magunk vagyunk, magunkat adjuk, erőteljes dallamokkal operálunk egy olyan műfajban, amit ma úgy hívnak, crossover. Igazából a Macska-jaj forgatása során esett le, hogy a művészetnek, vagy hívhatod felőlem filmbiznisznek, szórakoztatóiparnak, bánom is én, szóval, hogy ennek az egésznek egyetlen valódi és igazolható célja van; az, hogy egy kicsit megkönnyítse az emberek életét. Hallottam egy japán íróról, aki Mozarttal gyógyította a fiát, és valahol olvastam azt is, hogy Mozart fúgái milyen jótékonyan hatnak az epilepsziára. A világmegváltásban ma már nem hiszek, egy ennyire piacorientált világban erre semmi esély. Megelégszem azzal, hogy a filmjeimmel vagy a koncertjeinkkel mosolyt csaljak az emberek arcára." Maga Emir Kusturica, a filmkészítésben megfáradt és politikailag sem mindig korrekt mester nyilatkozott így Sziget-fellépése előtt a Narancsnak, s hogy még miket mondott, az itt olvasható. Aki részt venne a rendező zeneterápiáján, feltétlenül keresse fel a Budapest Parkot, ahol a Kusturica nevével fémjelzett No Smoking Orchestra tart dallamos átmozgatást.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.