Expat’s Night

  • 2013. november 20.

Snoblesse

Utazás a nálunk élő külföldiek koponyái körül.
false

De rég is volt, amikor ide látogató amerikai rokonaink megszeppenve mesélték, hogy mindenki olyan furcsán néz rájuk, akárhová is mennek a városban, sehogyan sem értik, miért. Kis nyomozás után kiderült a miért: ők jó amerikai szokás szerint mindenkihez mosollyal az arcukon közelítettek, ami az akkori – a rendszerváltás környékén járunk – budapestieknek egy idegen és provokatív jelenség volt. Nos, azóta sok minden változott, az sem kizárt, hogy vannak kerületek, ahol visszamosolyognak a külföldire. A visszamosolygásról és úgy általában a nálunk élő külföldiek tapasztalatairól tudhatunk meg sok mindent Budapest egyik legjobb hangulatú könyvesboltjában, a Massolit Books and Caféban. A kötötten kötetlen beszélgetésen a bolt külföldi törzsvendégei osztják meg tapasztalataikat – a diskurzust Takács Ádám, az Atelier Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszék adjunktusa vezeti.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.