Garaczi, a pályakezdő

  • 2014. január 2.

Snoblesse

Irodalmi szakemberek a felelőtlenül vackolódó íróról.
false

 

Fotó: Simonyi Balázs

Egyszer minden író volt pályakezdő, ez még a legjobbakkal is megesett, miként Garaczi Lászlóval is, aki 1985-ben örülhetett, hogy könyvesbolti kirakatban láthatja első, könyvborítású művét, a rövidprózát tartalmazó Plasztikot.  "Az úgynevezett pályakezdésem, amennyire emlékszem, vidám, offenzív, felelőtlen vackolódás volt" - emlékezett vissza az azóta hosszabb prózákba is belevágó szerző, de vajon hogyan emlékeznek vissza e felelőtlen vackolódásra, akiknek szakmájuk az efféle emlékezés. Az Előhívás-sorozatban Németh Gábor, író, Jánossy Lajos, kritikus, az irodalomtörténészek részéről pedig Reményi József Tamás és Vári György teszi mérlegre Garaczi kezdőkötetét.

Kitől kért autogramot Garaczi és miért David Bowie a legnagyobb király? Ha ide kattint, naprakész lesz Garacziból!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.