Gödör Kemping: Dresch Quartet

  • 2012. augusztus 14.

Snoblesse

Mielőtt Pesten újranyílna a Gödör Klub, a Velencei-tó partján kempingezik a népszerű összművészeti találkahely.


A legrövidebb és egyben legbiztosabb utat a magyar népdal és a nemzetközi nyelvet beszélő dzsessz között alighanem Dresch Mihály jelenti, a hozzá vezető legrövidebb utat pedig ezen az estén az agárdi Park Strand Camping bejárata jelenti, ahol a nem kevés viszontagságot átélt (de szeptembertől ismét állandó budapesti lakcímmel rendelkező) Gödör Klub kihelyezett nyári tagozata várja a közönséget. Az augusztus 21-től 26-ig tartó Gödör Kempingben ad koncertet az utóbbi időkben hangszerfeltalálóként is maradandót alkotó zenész, akinek a fuhunt, vagyis „a gyalogakácból művészien faragott kromatikus furulyát” köszönheti a világ. Erről a szaxofonbillentyűkkel megszólaltatott furulyaféléről kapta a nevét a Dresch Quartet tavalyi CD-je is, s minthogy a Quartet is Agárdra látogat, alighanem egy (vagy több) fuhun is velük tart.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.