Hamlet Gyulán

  • 2013. július 3.

Snoblesse

Valami bűzlik Dániában!
false

„Erős a meggyőződésem, hogy a tragédia szórakoztató. Ha az ember más emberek problémáival találkozik, és azt magában végigéli két-két és fél óra alatt, attól ugyanúgy meg fog könnyebbülni a lelke, mint ha egy vígjátékot nézett volna meg. Csak akkor van baj, ha az előadás nem érthető, ha fárasztjuk a nézőket – akkor érzik úgy, hogy de jó lett volna inkább egy jót kacagni, aztán hazamenni. Emellett úgy gondolom, hogy a színészi játék egy bizonyos színvonalon felül önmagában is szórakoztató; ha valaki szereti a színházat, azt a jó alakítás ugyanúgy felüdíti, mint ha végigkacagta volna az estét.” Ezt Kiss Csaba rendező, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója mondta a Narancsnak (a teljes interjú itt), ezek szerint tehát felettébb szórakoztató előadásra számíthat mindenki, aki megtekinti a gyulai Shakespeare Fesztiválon az apja szellemével társalgó dán királyfi drámáját, melyet sokak szerint egy William Shakespeare nevű angol szerző írt. Hamletet Rusznák András, Claudiust Gáspár Tibor, Gertrúdot Varjú Olga, Opheliát Lovas Rozi alakítja.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.