Linda McCartney fotói Bécsben

  • 2013. július 3.

Snoblesse

Mindenki, aki számított: a hatvanas évek ikonjai testközelből.
false

„Linda remek érzékkel választja meg az exponálás pillanatait. Ez persze bármely jól sikerült felvétel esetén leírható, de az ő bensőséges riportképei érzékenyek, okosak, és csakis így jellemezhetők. A szép textúrájú papírlapra felvitt emulzión nagyon elegánsan mutatnak a technikailag kitűnően laborált, matt fotók. A jól komponált nagyítás és az alapobjektív használata következtében sem pszichedelika, sem elidegenedettség nem terheli őket, így sokkal többet mondanak a közismert sztárfotóknál. A keletkezésük óta elvágtatott több mint harminc év visszaigazolta Linda kiválasztottjainak zenei érdemeit, s ez még hitelesebbé teszi fénykorabeli arcukat.” Linda McCartney ugyancsak Bécsben tartott kiállításáról 2001-ben írtuk e sorokat (a teljes írás itt), s most ismét Bécsben, ezúttal a Kunst Haus Wienben láthatók (október 6-ig) Paul McCartney 1998-ban elhunyt feleségének fotói. Nemrég Paul is bejárta a tárlatot, mely az első, átfogó retrospektív kiállítás Linda McCartney fotóriporteri munkásságának legjavából. A családi és rockfotókból, melyeken a Stones, a Who, a Mamas & Papas, a Crosby, Stills & Nash és a Doors tagjaival és Joplinnal, Dylannal, Nicóval, Jerry Garciával, az Abbey Roaddal és az egész hatvanas évek láthatók.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.