Harcsa Veronika Quartett

  • 2011. november 14.

Snoblesse

Japánig terjed a híre - a kvartettjével lép fel a fiatal jazzénekesnő.
Harcsa Veronika


Harcsa Veronika

Fotó: Glódi Balázs

 

Harcsa Veronika sokoldalúsága közismert. Sokat tett például a japán–magyar baráti kapcsolatok erősítéséért: akárcsak Marék Veronika mesefigurái, a magyar jazzénekesnő is igen nagy népszerűségnek örvend a szigetországban, de Nicola Conte sem maradt közömbös vokális  képességei iránt. A híres partnerek közé tartozik Karinthy, Kosztolányi, Babits és József Attila is - velük és még jó néhány nagy költővel egy verses jazz-lemezen dolgozott együtt nemrégiben, de  énekel a Bin-Jip-ben és fellép duóban is. Kvartettjét 2005-ban alapította, saját számok és közismert jazz-standardek előadása céljából.  Velük - Blaho Attila zongoristával, Oláh Zoltán bőgőssel és Majtényi Bálint dobossal - lép fel a Budapest Jazz Clubban.

 

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.