rés a présen: Honnan származik a FinnAgora ötlete?
Cita Högnabba-Lumikero: Az ötlet akkor pattant ki a fejemből, amikor 2015-ben a Budapesti Finn Intézet, azaz a FinnAgora igazgatója lettem. Miközben a jövőbeli projektekről és célokról beszélgettünk az igazgatósági tagokkal, úgy döntöttünk, hogy miután több éven át a roma kultúrán, politikán és művészeten volt nálunk a hangsúly, most Finnország legnagyobb nyelvi kisebbségével, a svéd anyanyelvű lakosokkal fogunk kiemelten foglalkozni. Magam is ebbe a csoportba tartozom, úgyhogy természetesen ez is közrejátszott a program felépítésében.
rap: Mi a rendezvény alapgondolata?
CHL: Hogyha a többség nagylelkű a kisebbséggel, akkor abból mindkét csoportnak előnye származik. A Hejsan Budapest! célja, hogy felhívja a figyelmet Finnország második hivatalos nyelvére, a svédre. A program számos sikertörténetet vonultat fel egy többnyelvű országból. Azokat az értékeket is szeretnénk megmutatni, amikkel a kisebbségek hozzájárulhatnak a társadalmi fejlődéshez, ha egyenlő esélyeket adunk nekik. A Hejsan Budapest! kifejezés magyarul annyit tesz: Helló, Budapest! Tulajdonképpen elég mókás története van a név kitalálásának. Írtam egy e-mailt „Hejsan Budapestista” tárggyal egy művészeti szervezetnek, másnap pedig az egyik gyakornokunk kitalálta, hogy a „Hejsan Budapest” milyen jó elnevezése lehetne a programnak. A Hejsan ugyanis nem csupán egy köszönés, hanem azt is jelentheti, hogy valami boldog, örömteli – és reméljük, hogy a Hejsan Budapest! pontosan ilyen lesz.
| ||
rap: Mit érdemes megnézni a Hejsan Budapest! programjából?
CHL: A FinnAgoránál mindannyian szenvedélyesen szeretjük ezt a rendezvényt, ezért lehetetlen kedvencet választani a programok közül. November 8. és 29. között rendezzük a fesztivált különböző budapesti helyszíneken. A megnyitóünnepséget a Barabás Villában tartjuk, ahol Viggo Wallensköld kiállítása lesz látható. A többi helyszín között találjuk többek között a Müpát és a MOM Kulturális Központot is. Carl Knif a finn tánc mestere; Red című szólóelőadása, amit a budapesti közönség november 14-én láthat, rengeteg nemzetközi elismerést zsebelt be. A november 22-én a Müpában koncertező Maria Kalaniemi a világ egyik leghíresebb harmonikaművésze. A kulturális programok mellett beszélgetések, előadások is lesznek: ezek közül A nyelv értéket teremt címűt emelném ki, amelyen többek között olyan neves előadók vesznek majd részt, mint Astrid Thors, az OSCE nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részlegének főbiztosa. Irodalmi eseményünk címe Az írók szerepe a mai Európában, amelyen Monika Fagerholm, magyar részről pedig Kiss Noémi fog a társadalmi folyamatok írókra gyakorolt hatásairól beszélgetni. Végül, de nem utolsósorban ajánlanék egy családi programot is, amelynek keretében meglátogathatjuk a Múminok konyháját. Mert bizony a múminok is svéd anyanyelvű finnek.
rap: Kik a kedvenc finnjeid?
CHL: Sok kedvencem van, de most a finn nőket említeném, akik elsőként vívták ki maguknak a világon 1906-ban a szavazati jogot és a képviselőjelölti indulás lehetőségét. Nagyon büszke vagyok azokra a nőkre is, akik eredetileg megküzdöttek ezért a jogért. Emellett Finnország volt az egyik első olyan hely a világon, ahol női elnököt választottak, Tarja Halonen személyében. Az oktatási rendszerünk ugyancsak nagy sikertörténet. Nagyon szeretem a nemzeti zeneszerzőnk, Jean Sibelius zenéjét, aki ugyancsak svéd anyanyelvű finn. A fényképezés és a kortárs művészet a szenvedélyem.
rap: Kitennél egy Viggo Wallensköld-képet a szobádba?
CHL: Bármikor. Folyamatosan követem Viggo karrierjét, és sok kiállítására ellátogattam Finnországban és Svédországban is. A munkái egyszerre sugároznak erőt és érzékenységet, és mindent átható harmónia uralja őket, témától függetlenül. Viggo nőalakjai nem tökéletesek, de pozitív érzéseket keltenek. Nem lenne rossz, ha lenne tőle egy képem. Talán a közeljövőben sort kerítünk rá.
