Junkies a Barba Negrában

  • 2014. augusztus 29.

Snoblesse

Húszévesek, múltidéznek.
false

„Át tudtunk adni valamit, ami nem volt különösebben egyedi, de amire – mint később kiderült – igény volt. Hétmérföldes csizmákkal törtünk a csúcs felé, de aztán a saját hatásunk alá kerültünk, és szétestünk. Túl sokat vállaltunk be, és igazi vezető híján csak sodródtunk – igaz, felfelé –, mindenféle tudatosság és tervezés nélkül. Visszanézve úgy látom, hogy teljesen elkerülhetetlen volt egy katarzis: végül már egymás ellen is fordultunk, már mindenki mindenkit ki akart rúgni. Ez 1999 végén volt, amikor már másfél éve folyamatosan turnéztunk, és nem titok, hogy gyakorlatilag állandóan tudatmódosító szerek hatása alatt álltunk, amitől már a hétköznapi lét is elég nagy nehézségekbe tudott ütközni.” Szekeres András, a Junkies éppen negyvenéves énekese így idézte fel interjúnkban a zenekar ifjúkorát. Ebből is látszik, hogy mindenki jogosan szomorú, aki anno kihagyta ezt a vérbeli rock & roll életérzést, aki meg ott volt, nyilván szívesen újraélné a feelinget. És hiába ünnepelte a zenekar pár hónapja egy remek koncerten a huszadik évfordulóját, a múltidézésre egyetlen alkalommal még lehetőség lesz: a Junkies ezúttal eredeti felállásban fogja felszántani a Barba Negra Track színpadát.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.