Nem, vazze, én vagyok a Dohány utcai seriff!

  • 2014. május 14.

Snoblesse

Mohácsi János Claude Lanzmann Shoah című filmjéből merít: viccek is várhatók A Dohány utcai seriff című, vészkorszakról szóló darabban.

false

 

Auschwitz működik című előadásában Jeles András egy népszerű videojátékot alapul véve teremtette újra Claude Lanzmann Shoah című monumentális filmjét (Lanzmannal készített interjúnk itt olvasható). Lanzmann holokausztról szóló, a túlélőket megszólaltató (de az archív felvételeket elvető) filmjét veszi alapul Mohácsi János is; a rendező színészeivel együtt válogatta ki a színdarab szövegét, azonban Lanzmann filmjének anyagán túl vendégszövegeket is használtak szép számmal. Túlélők visszaemlékezéseiből, szépirodalmi művekből, naplórészletekből, történelmi forrásokból, jegyzőkönyvekből és személyes gyűjtésekből épül fel a vészkorszak, de a humor sincs száműzve a darabból, mint a címként is szolgáló zsidó vicc is bizonyítja. Mely pedig a következőképpen hangzik:

Kohn sétál az utcán, mellén a sárga csillaggal. Arra megy Grün, és rákérdez:

– Jézusom, Kohn, te zsidó vagy?
– Nem, vazze, én vagyok a Dohány utcai seriff!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.