Nem, vazze, én vagyok a Dohány utcai seriff!

  • 2014. május 14.

Snoblesse

Mohácsi János Claude Lanzmann Shoah című filmjéből merít: viccek is várhatók A Dohány utcai seriff című, vészkorszakról szóló darabban.

false

 

Auschwitz működik című előadásában Jeles András egy népszerű videojátékot alapul véve teremtette újra Claude Lanzmann Shoah című monumentális filmjét (Lanzmannal készített interjúnk itt olvasható). Lanzmann holokausztról szóló, a túlélőket megszólaltató (de az archív felvételeket elvető) filmjét veszi alapul Mohácsi János is; a rendező színészeivel együtt válogatta ki a színdarab szövegét, azonban Lanzmann filmjének anyagán túl vendégszövegeket is használtak szép számmal. Túlélők visszaemlékezéseiből, szépirodalmi művekből, naplórészletekből, történelmi forrásokból, jegyzőkönyvekből és személyes gyűjtésekből épül fel a vészkorszak, de a humor sincs száműzve a darabból, mint a címként is szolgáló zsidó vicc is bizonyítja. Mely pedig a következőképpen hangzik:

Kohn sétál az utcán, mellén a sárga csillaggal. Arra megy Grün, és rákérdez:

– Jézusom, Kohn, te zsidó vagy?
– Nem, vazze, én vagyok a Dohány utcai seriff!

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.